mi a kotta?

Vigyázzuk meg jól

  • mi a kotta
  • 2018. november 30.

Zene

„Új zongorahangversenyének első előadása nálunk fog ma este a közönség elé kerülni. Ebből is láthatjuk szeretetét Budapest iránt. Zongorahangversenye (B-dúr) valósággal szimfónia obligát zongorával, úgymint első zongoraversenye is. Négy részből áll, melyből az utolsó kettő egymásba fűződik. Egyaránt fenséges, dallamos vitele s a zongora szimfonisztikus szerepeltetése által éppúgy, mint az eszmék zseniális feldolgozásában és szövésében. A zongorarész nehézségei sokkal felülmúlják a d-moll hangversenyét, s oly edzett művészséget igényelnek, minőt ő fog ma este zongorajátékával elénk tárni. Akkordfutamok, a lejtméreteket kerülgető szinkopa-menetek, szilárd szolid melodikával párosulnak benne. Vigyázzuk meg jól a második részben az allegro appassionatabeli játékát, mert alig halljuk újra ily nyilatkozásban. E műnek is minden része Beethoven homlok-csókját viseli magán, s ragyogó gyémánt a Brahms szerzeményei sorában, melyet a hálás kor s a bizonyára még hálásabb utókor örömmel fogad és felkarol.”

1881. november 9-én így harangozta be a Fővárosi Lapok hasábjain a Bazaroff álnév alatt rejtező zenei szakíró (alkalmasint Bartalus István, vagy esetleg bizonyos Vavrinecz Mór) Brahms B-dúr zongoraversenyének legelső nyilvános előadását, amely azóta is a magyar zenetörténet egyik nagy büszkeségének számít. Az akkor Brahms szólójával bemutatott versenymű most a hétvégén az Óbudai Danubia Zenekar koncertjén, a homlokcsókos Beethoven Hegedűversenyének társaságában fog megszólalni: a karmester a nagy tehetségű Farkas Róbert, a zongorista pedig a fiatal indiai-amerikai muzsikus, Pallavi Mahidhara lesz (Nemzeti Hangversenyterem, november 4., fél nyolc).

A hindu művésznőnél nevezetesebb pianista is érkezik majd Budapestre, hiszen A Zongora-sorozat esedékes vendége Borisz Berezovszkij lesz (Zeneakadémia, november 9., fél nyolc). Csupa orosz mű szerepel szólóestje programján, köztük számos olyan szerző és kompozíció is, amelyeket máskülönben évszámra nélkülöznünk kell koncerttermeinkből. Mert ha Balakirev Islamey című műve el-el is vonul olykor a fülünk hallatára, de már a mondott mester mazurkái, scherzói és noktürnjei éppúgy ritkán hangzanak fel e tájékon, akárcsak Ljadov szerzeményei. Éljünk a kínálkozó alkalommal!

Schubert „Nagy” C-dúr szimfóniája viszont örvendetesen gyakran hallható élőben, különösen a Concerto Budapest hangversenyein szerepel jószerint minden évadban ez a „mennyei hosszúságú” szimfónia. Így lesz ez most is, Keller Andrásék két koncertjén, ahol az első részben azért egy igazi delikát versenyművel, Dvořák a-moll hegedűversenyével is találkozhatunk majd, méghozzá a szívünknek oly kedves játékú Isabelle Faust közreműködésével (Zeneakadémia, november 3. és 4., fél nyolc).

De most vissza a B betűs vonalra, hiszen Hollerung Gáborék Beethoven Fideliójára szövetkeznek össze, amely Gábor Sylvie félszcenírozásában jut majd szombaton a közönség elé (Nemzeti Hangversenyterem, november 3., fél nyolc). A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara pedig nem kevesebb, mint hét kórussal fog együtt szerepelni azon a koncerten, melyen Berlioz Te Deumának megszólaltatására vállalkoznak, Kovács János vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, november 8., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.