mi a kotta?

Vigyázzuk meg jól

  • mi a kotta
  • 2018. november 30.

Zene

„Új zongorahangversenyének első előadása nálunk fog ma este a közönség elé kerülni. Ebből is láthatjuk szeretetét Budapest iránt. Zongorahangversenye (B-dúr) valósággal szimfónia obligát zongorával, úgymint első zongoraversenye is. Négy részből áll, melyből az utolsó kettő egymásba fűződik. Egyaránt fenséges, dallamos vitele s a zongora szimfonisztikus szerepeltetése által éppúgy, mint az eszmék zseniális feldolgozásában és szövésében. A zongorarész nehézségei sokkal felülmúlják a d-moll hangversenyét, s oly edzett művészséget igényelnek, minőt ő fog ma este zongorajátékával elénk tárni. Akkordfutamok, a lejtméreteket kerülgető szinkopa-menetek, szilárd szolid melodikával párosulnak benne. Vigyázzuk meg jól a második részben az allegro appassionatabeli játékát, mert alig halljuk újra ily nyilatkozásban. E műnek is minden része Beethoven homlok-csókját viseli magán, s ragyogó gyémánt a Brahms szerzeményei sorában, melyet a hálás kor s a bizonyára még hálásabb utókor örömmel fogad és felkarol.”

1881. november 9-én így harangozta be a Fővárosi Lapok hasábjain a Bazaroff álnév alatt rejtező zenei szakíró (alkalmasint Bartalus István, vagy esetleg bizonyos Vavrinecz Mór) Brahms B-dúr zongoraversenyének legelső nyilvános előadását, amely azóta is a magyar zenetörténet egyik nagy büszkeségének számít. Az akkor Brahms szólójával bemutatott versenymű most a hétvégén az Óbudai Danubia Zenekar koncertjén, a homlokcsókos Beethoven Hegedűversenyének társaságában fog megszólalni: a karmester a nagy tehetségű Farkas Róbert, a zongorista pedig a fiatal indiai-amerikai muzsikus, Pallavi Mahidhara lesz (Nemzeti Hangversenyterem, november 4., fél nyolc).

A hindu művésznőnél nevezetesebb pianista is érkezik majd Budapestre, hiszen A Zongora-sorozat esedékes vendége Borisz Berezovszkij lesz (Zeneakadémia, november 9., fél nyolc). Csupa orosz mű szerepel szólóestje programján, köztük számos olyan szerző és kompozíció is, amelyeket máskülönben évszámra nélkülöznünk kell koncerttermeinkből. Mert ha Balakirev Islamey című műve el-el is vonul olykor a fülünk hallatára, de már a mondott mester mazurkái, scherzói és noktürnjei éppúgy ritkán hangzanak fel e tájékon, akárcsak Ljadov szerzeményei. Éljünk a kínálkozó alkalommal!

Schubert „Nagy” C-dúr szimfóniája viszont örvendetesen gyakran hallható élőben, különösen a Concerto Budapest hangversenyein szerepel jószerint minden évadban ez a „mennyei hosszúságú” szimfónia. Így lesz ez most is, Keller Andrásék két koncertjén, ahol az első részben azért egy igazi delikát versenyművel, Dvořák a-moll hegedűversenyével is találkozhatunk majd, méghozzá a szívünknek oly kedves játékú Isabelle Faust közreműködésével (Zeneakadémia, november 3. és 4., fél nyolc).

De most vissza a B betűs vonalra, hiszen Hollerung Gáborék Beethoven Fideliójára szövetkeznek össze, amely Gábor Sylvie félszcenírozásában jut majd szombaton a közönség elé (Nemzeti Hangversenyterem, november 3., fél nyolc). A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara pedig nem kevesebb, mint hét kórussal fog együtt szerepelni azon a koncerten, melyen Berlioz Te Deumának megszólaltatására vállalkoznak, Kovács János vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, november 8., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?