mi a kotta?

Vigyázzuk meg jól

  • mi a kotta
  • 2018. november 30.

Zene

„Új zongorahangversenyének első előadása nálunk fog ma este a közönség elé kerülni. Ebből is láthatjuk szeretetét Budapest iránt. Zongorahangversenye (B-dúr) valósággal szimfónia obligát zongorával, úgymint első zongoraversenye is. Négy részből áll, melyből az utolsó kettő egymásba fűződik. Egyaránt fenséges, dallamos vitele s a zongora szimfonisztikus szerepeltetése által éppúgy, mint az eszmék zseniális feldolgozásában és szövésében. A zongorarész nehézségei sokkal felülmúlják a d-moll hangversenyét, s oly edzett művészséget igényelnek, minőt ő fog ma este zongorajátékával elénk tárni. Akkordfutamok, a lejtméreteket kerülgető szinkopa-menetek, szilárd szolid melodikával párosulnak benne. Vigyázzuk meg jól a második részben az allegro appassionatabeli játékát, mert alig halljuk újra ily nyilatkozásban. E műnek is minden része Beethoven homlok-csókját viseli magán, s ragyogó gyémánt a Brahms szerzeményei sorában, melyet a hálás kor s a bizonyára még hálásabb utókor örömmel fogad és felkarol.”

1881. november 9-én így harangozta be a Fővárosi Lapok hasábjain a Bazaroff álnév alatt rejtező zenei szakíró (alkalmasint Bartalus István, vagy esetleg bizonyos Vavrinecz Mór) Brahms B-dúr zongoraversenyének legelső nyilvános előadását, amely azóta is a magyar zenetörténet egyik nagy büszkeségének számít. Az akkor Brahms szólójával bemutatott versenymű most a hétvégén az Óbudai Danubia Zenekar koncertjén, a homlokcsókos Beethoven Hegedűversenyének társaságában fog megszólalni: a karmester a nagy tehetségű Farkas Róbert, a zongorista pedig a fiatal indiai-amerikai muzsikus, Pallavi Mahidhara lesz (Nemzeti Hangversenyterem, november 4., fél nyolc).

A hindu művésznőnél nevezetesebb pianista is érkezik majd Budapestre, hiszen A Zongora-sorozat esedékes vendége Borisz Berezovszkij lesz (Zeneakadémia, november 9., fél nyolc). Csupa orosz mű szerepel szólóestje programján, köztük számos olyan szerző és kompozíció is, amelyeket máskülönben évszámra nélkülöznünk kell koncerttermeinkből. Mert ha Balakirev Islamey című műve el-el is vonul olykor a fülünk hallatára, de már a mondott mester mazurkái, scherzói és noktürnjei éppúgy ritkán hangzanak fel e tájékon, akárcsak Ljadov szerzeményei. Éljünk a kínálkozó alkalommal!

Schubert „Nagy” C-dúr szimfóniája viszont örvendetesen gyakran hallható élőben, különösen a Concerto Budapest hangversenyein szerepel jószerint minden évadban ez a „mennyei hosszúságú” szimfónia. Így lesz ez most is, Keller Andrásék két koncertjén, ahol az első részben azért egy igazi delikát versenyművel, Dvořák a-moll hegedűversenyével is találkozhatunk majd, méghozzá a szívünknek oly kedves játékú Isabelle Faust közreműködésével (Zeneakadémia, november 3. és 4., fél nyolc).

De most vissza a B betűs vonalra, hiszen Hollerung Gáborék Beethoven Fideliójára szövetkeznek össze, amely Gábor Sylvie félszcenírozásában jut majd szombaton a közönség elé (Nemzeti Hangversenyterem, november 3., fél nyolc). A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara pedig nem kevesebb, mint hét kórussal fog együtt szerepelni azon a koncerten, melyen Berlioz Te Deumának megszólaltatására vállalkoznak, Kovács János vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, november 8., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.