VINCZE OTTÓ: TISZTA KÉPET LÁTOK (kiállítás)

  • - dck -
  • 2008. június 12.

Zene

VINCZE OTTÓ: TISZTA KÉPET LÁTOK Üvegpohár, gombostű, szabócenti, varrásminta, fakaró, flopi, zsonglőrlabda, flex vágókorong, dunyha, nejlonharisnya és talált szövegek - ilyen és ehhez hasonló hétköznapi tárgyakból építi/építette fel Vincze a műveit. A most bemutatott három videomunka (közülük kettő installáció is) tárgyait és témáit a mindennapokból veszi; láthatunk kézmosást, ablakpucolást és (némely embernél valóban a napi életvezetéshez tartozó) kártyajóslást is.

VINCZE OTTÓ: TISZTA KÉPET LÁTOK Üvegpohár, gombostû, szabócenti, varrásminta, fakaró, flopi, zsonglõrlabda, flex vágókorong, dunyha, nejlonharisnya és talált szövegek - ilyen és ehhez hasonló hétköznapi tárgyakból építi/építette fel Vincze a mûveit. A most bemutatott három videomunka (közülük kettõ installáció is) tárgyait és témáit a mindennapokból veszi; láthatunk kézmosást, ablakpucolást és (némely embernél valóban a napi életvezetéshez tartozó) kártyajóslást is. A mûvész személye mindegyik munkában megjelenik: õ nyüstöli lemosó folyadékkal a levakarhatatlanul koszos ablaküveget, õ mossa bõ vízben tisztára kezeit, és õ emeli meg a jósnõ utasítására a tarotkártya lapjait. A személyes jelenlét azonban visszafogott, inkább jelzésszerû, és nem maguk a cselekvések hangsúlyosak, hanem a monoton mozgásokat értelmezõ nyelvi elemek, amelyek a folyamatok interpretációs síkját a kép és valóság, a nyelv és a metanyelv viszonyára vonatkozó, illetve sorsszerû, mitologikus-rituális szintre emelik. A rituális megtisztulás során eltûnik a kosz, lassan lemosódik a két tenyérbe betûtésztákból kirakott szöveg (Mossa meg vízzel), eltûnik a jelentés, de közben felül is íródik azáltal, hogy a kavargó vízbõl újabb betûk tapadnak véletlenszerûen a tenyérre. Míg itt a megtisztulás elérhetõ állapotnak tûnik, az ablakot mosó mozdulatok nem vezetnek eredményre: csak a nézõ látja tisztán, a videó elé helyezett üveg felirata szerint is (Tiszta képet látsz) a mûvész elõtti koszos üvegen olvasható felirat (Tiszta képet látok) lemosására irányuló, reménytelen küzdelem képét. Egy kicsiny beugróban, egy asztallapra vetített videoképsoron pedig végigkövethetjük, hogy a jövõre vonatkozó tudás, az áhított tiszta kép sem szerezhetõ meg; a jósnõ tudálékosan elõadott hablatyolásából kihámozható események bekövetkezésének realitása erõsen megkérdõjelezhetõ. A jövõre nézvést néha az is elég, ha tiszta vizet öntünk a pohárba.

Óbudai Társaskör Galéria, június 22-ig

****

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.