mi a kotta?

Vízen jár? Strandol?

  • mi a kotta
  • 2012. november 19.

Zene

Aki csak egy kicsit is odafigyelt tavaly, az jól tudhatja, hogy Liszt októberi születésű csodagyermek (majd csodafelnőtt és végül csodaöreg) volt, s persze azt is megjegyezhette bárki, hogy egy jó darabig nem lesz a zeneszerzőnek kerek születési évfordulója. Csakhogy az ilyen óriás alakoknál a 201. születési évforduló is jelentőséget nyer, amint erről az idei október 22. és az előző napok koncertjei fényes tanúságot tehetnek. Így szombaton Liszt egykori munka- és lakóhelyén sorjáznak majd a jövő zenészét ünneplő hangversenyek: előbb Jandó Jenő zongoramatinéja (október 20., tizenegy óra), majd egy Liszt és Debussy művészi rokonságát tételező kamarakoncert (október 20., négy óra), végül Fülei Balázs és az Accord Quartet Liszt és Debussy mellé Camille Saint-Sa‘ëns műveit is bejátszó programja (október 20., hét óra) vár ránk a Régi Zeneakadémia koncerttermében.

A születésnapon pedig a vállalkozó szelleme és állóképessége okán (is) csodált Bogányi Gergely legújabb istenkísértése csábít: gyors egymásutánban három zongorakoncert Liszt és Bach műveiből kiállítva (Nemzeti Hangversenyterem, október 22., fél négy, hat és nyolc óra). A sorozatot záró est műsorán Liszt párosan is páratlan Két legendája is felhangzik majd, a komponista abbé szívének oly kedves két szent, Assisi Szent Ferenc és Paulai Szent Ferenc legendáriumából meríttetve. Hullámokon jár az egyik szent, madaraknak prédikál a másik, ám e misztikus jelenetek zongoraművé való átköltése a kortársi elragadtatás mellett néhányakból bizony pikírt megjegyzéseket is kiváltott. Így különösképpen a néha nagyszerű, ám legalább ennyiszer igazságtalanul rosszindulatú vagy épp botfülű bécsi kritikuspápából, Eduard Hanslickból, aki fitymálólag ekképpen ironizált e művek felett:

"...két megszokott virtuóz koncertetűdöt találunk, melyek egyike zenei motívumként a madarak csicsergését, míg a másik a tenger zúgását utánozza. Hálás darabok ezek a virtuóz számára, és nem hiányzik belőlük a disszonancia pikáns fűszere; természetesen a madarak csicsergése biztosítja a jobb, a hullámokon járás pedig a bal kéz bravuráját. E kompozíciókat éppily találóan nyilván 'A madarak szerelmének' és 'Ostende-beli emlékeknek' is nevezhetjük, és tíz évvel ezelőtt valószínűleg ezeket a címeket is kapták volna. Liszt talán a többi szentet is egytől egyig elénk vezeti majd, ugyanilyen kellemetes modorban. Egyelőre azonban el kell ismernünk, hogy ezek a trillázó és kalapáló csodák kimondhatatlanul gyerekesnek hatnak."

"Mint egy karcsú görög leány az óriások árnyékában" - írta Beethoven IV. szimfóniájáról Robert Schumann, az Eroica és a Sorsszimfónia nyűgöző közelségére utalva, ám mi e héten más társaságban hallhatjuk majd e klasszikus formákat idéző alkotást. Az alapításának ötvenedik évfordulóját folytatólagosan ünneplő Liszt Ferenc Kamarazenekar sorozatindító estjén ugyanis két másik és egyszersmind más nemű Beethoven-remek társul a Negyedik mellé: a pálya első korszakát idéző C-dúr zongoraverseny - a világsztár vendég, Luis Fernando Pérez szólójával - és az életút legvégén a világba kiszakadt Nagy fúga (Nemzeti Hangversenyterem, október 20., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.