rés a présen

„Zenei párbeszéd”

Szon Jol Um zongoraművész

  • rés a présen
  • 2018. január 14.

Zene

rés a présen: Milyen programmal érkezik a december 17-i Varázslatos szólamok című zongoraestjére az MTA Dísztermébe?

Szon Jol Um (Son Yeol Eum): Mindig törekszem egyfajta narratíva megteremtésére a koncertjeim során – hacsak nincs eleve különleges témája. A budapesti koncertre az egyik jelentős magyar zeneszerző, Liszt Ferenc dallamaival készülök (Concert Etudes S. 144 No. 2 „La leggierezza” és Concert Etudes S. 144 No. 2 „Un sospiro”), Schumanntól a Kreisleriana pedig az egyik kedvencem, és számomra valamiért a téli időszakhoz illő darab. Ezeken kívül Galuppi Sonata in C major, valamint Ravel La Valse című műveit játszom.

rap: Hogyan készült a budapesti fellépésre?

SZJU: Ez a legelső fellépésem Magyarországon mint szólista, de néhány évvel ezelőtt volt szerencsém zenekari koncert keretében fellépni a magyar közönség előtt, így aztán nagyon izgatott vagyok. Bár nincs sok információm az országról, az a tény számomra is nyilvánvaló, hogy a magyar klasszikus zenei élet évszázadok óta rendkívüli, számos kiváló magyar zeneszerző és darab van, a magyar közönség pedig érti és szereti a komolyzenét.

rap: Mióta koncertezik?

SZJU: Hiszek abban, hogy minden gyermekkorban szerzett tapasztalatunk olyannyira fontos, hogy szinte minden lépést mérföldkőnek tekinthetünk. Tizenhárom évesen nyertem meg az első nemzetközi zongoraversenyt, és még mindig emlékszem az első szólistabemutatkozásomra, amelyet 5 és fél évesen adtam a nyilvánosságnak – óriási élmény volt. Hasonló mérföldkőnek tekintem az első látogatásomat az Egyesült Államok egyik nyári zenetáborába 1995-ben. Kilencéves voltam, és akkora élményt adott, mintha akkor csöppentem volna a zene világába. De ami valóban zenésszé nevelt, az az Európába költözésem volt 2006-ban, amikor a koreai egyetemi képzés befejeztével Németországban folytattam a tanulmányaimat.

rap: A szólókarrier építése mellett mivel foglalkozik még?

SZJU: Folytatom egyéb megtisztelő feladataim ellátását, így például a Szöuli Művészeti Központ és szülővárosom, Vondzsu tiszteletbeli nagyköveteként képviselem a koreai klasszikus zenét, illetve a jövő évi phjongcshangi téli olimpia alkalmából sorra kerülő téli zenei fesztivál művészeti rendezőjeként működöm közre az olimpia sikerében.

rap: Mikor és hol lép fel még az év végéig?

SZJU: Az idén már nem, de 2018-ban számos európai nagyvárosban adok koncertet, januártól kezdve játszom többek között Anglia, Svájc, Németország pódiumain, és utazom Lengyelország, Szerbia és Bulgária közönségéhez is. Bízom benne, hogy Magyarországra is hamarosan visszalátogathatok!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.