rés a présen

„Zenei párbeszéd”

Szon Jol Um zongoraművész

  • rés a présen
  • 2018. január 14.

Zene

rés a présen: Milyen programmal érkezik a december 17-i Varázslatos szólamok című zongoraestjére az MTA Dísztermébe?

Szon Jol Um (Son Yeol Eum): Mindig törekszem egyfajta narratíva megteremtésére a koncertjeim során – hacsak nincs eleve különleges témája. A budapesti koncertre az egyik jelentős magyar zeneszerző, Liszt Ferenc dallamaival készülök (Concert Etudes S. 144 No. 2 „La leggierezza” és Concert Etudes S. 144 No. 2 „Un sospiro”), Schumanntól a Kreisleriana pedig az egyik kedvencem, és számomra valamiért a téli időszakhoz illő darab. Ezeken kívül Galuppi Sonata in C major, valamint Ravel La Valse című műveit játszom.

rap: Hogyan készült a budapesti fellépésre?

SZJU: Ez a legelső fellépésem Magyarországon mint szólista, de néhány évvel ezelőtt volt szerencsém zenekari koncert keretében fellépni a magyar közönség előtt, így aztán nagyon izgatott vagyok. Bár nincs sok információm az országról, az a tény számomra is nyilvánvaló, hogy a magyar klasszikus zenei élet évszázadok óta rendkívüli, számos kiváló magyar zeneszerző és darab van, a magyar közönség pedig érti és szereti a komolyzenét.

rap: Mióta koncertezik?

SZJU: Hiszek abban, hogy minden gyermekkorban szerzett tapasztalatunk olyannyira fontos, hogy szinte minden lépést mérföldkőnek tekinthetünk. Tizenhárom évesen nyertem meg az első nemzetközi zongoraversenyt, és még mindig emlékszem az első szólistabemutatkozásomra, amelyet 5 és fél évesen adtam a nyilvánosságnak – óriási élmény volt. Hasonló mérföldkőnek tekintem az első látogatásomat az Egyesült Államok egyik nyári zenetáborába 1995-ben. Kilencéves voltam, és akkora élményt adott, mintha akkor csöppentem volna a zene világába. De ami valóban zenésszé nevelt, az az Európába költözésem volt 2006-ban, amikor a koreai egyetemi képzés befejeztével Németországban folytattam a tanulmányaimat.

rap: A szólókarrier építése mellett mivel foglalkozik még?

SZJU: Folytatom egyéb megtisztelő feladataim ellátását, így például a Szöuli Művészeti Központ és szülővárosom, Vondzsu tiszteletbeli nagyköveteként képviselem a koreai klasszikus zenét, illetve a jövő évi phjongcshangi téli olimpia alkalmából sorra kerülő téli zenei fesztivál művészeti rendezőjeként működöm közre az olimpia sikerében.

rap: Mikor és hol lép fel még az év végéig?

SZJU: Az idén már nem, de 2018-ban számos európai nagyvárosban adok koncertet, januártól kezdve játszom többek között Anglia, Svájc, Németország pódiumain, és utazom Lengyelország, Szerbia és Bulgária közönségéhez is. Bízom benne, hogy Magyarországra is hamarosan visszalátogathatok!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.