A Daft Punk vége

Zenélni bolondulásig

  • - minek -
  • 2021. március 17.

Zene

Most, hogy végleg megszűnt duóként létezni és így véget ért a Daft Punk kalandos története, nyugodtan leszögezhetjük, hogy Thomas Bangalter és Guy-Manuel de Homem-Christo maradandó hatást gyakorolt az elektronikus tánczene, meg úgy általában a popzene történetére.

Talán meglepő, de a kilencvenes évek elején ők sem elektronikus zenével kezdték pályafutásukat. Darlin’ névre hallgató, a Phoenix későbbi tagjával, Laurent Brancovitzcal közös zenekaruk dalait a Melody Maker kritikusa a kevésbé hízelgő „daft punky thrash” (kb. bolondos punkos veretés) leírással illette. Innen vehette nevét 1993-ban a két, akkor még tizenéves francia, akik már egész másfelé tájékozódtak. Szerencséjükre egy rave partyn sikerült összefutniuk Stuart McMillannel (a Slam DJ-duó fele, egyben a Soma Quality Recordings résztulajdonosa), és átadtak neki egy demó felvételt, rajta volt az első, 1994-ben megjelent szerzeményük (The New Wave – durva és friss techno), amelynek egy verziója Alive címen felkerült a három évvel későbbi albumukra is.

Az első nagy slágerük, a savazós robotdiszkó Da Funk is a Sománál jött ki, még 1995-ben, s a már ekkor erősen hype-olt duót megismerte a klubvilág. Az 1997 elején már nagy kiadónál (Virgin) megjelent Homework pedig igazolta a várakozásokat: egy ötletekben, techno- és house-történeti utalásokban (és hangmintákban), lüktető ritmusokban és üdítően változatos hangulatokban bővelkedő albumot készítettek. És hiába is sorolták be őket is (az amúgy általuk is kezdeményezett) french house/french touch vonulatba, addigra már sok tekintetben túlléptek rajta. A Homework máig is eleven, lelkiismeret-furdalás és megbánás nélkül újra hallgatható darabja az amúgy sok múlandó és rosszul öregedő zenét és stílust felvonultató kilencvenes éveknek. Vidám diszkó, nyers elektrofunk, detroiti techno, chicagói és New York-i house, hozzá teáskanálnyi new wave a legszebb brit ízekkel, és némi franciás nouvelle vague.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.