Koncert

Zsákban a békési macska

A Müpa Zeneműpályázat kis jazzformáció kategóriájának gálakoncertje

Zene

Kell-e program egy jazz műfajú kompozí­cióhoz? Miről szól egy jazzdarab? Hol ér véget a szerző, és hol kezdődik az előadó egy improvizatív produkcióban?

Ezeket a kérdéseket is felvetette a Müpa zeneműpályázata kis jazzformáció kategóriájának a Budapest Music Centerben megtartott gálakoncertje, amelyet leginkább egy ízletes hússalátához lehet hasonlítani: szubsztanciális volt, a körítésben meg takarékos – egy konferanszié azért elkelt volna.

A Müpa még tavaly hirdette ki a verseny eredményét, azután, hogy 14 különböző műfaji kategóriában kottákat kellett jeligésen benyújtani. A műveket neves szakemberekből álló zsűrik bírálták, a jazzdarabokat Borbély Mihály, Fekete-Kovács Kornél, Gőz László, Harcsa Veronika és Oláh Kálmán. Hat művet díjaztak, ezeket adták most elő. Csak hát a jazzben a kotta afféle zsákbamacska, nem mindig lehet tudni, hogy mi bújik elő belőle. Így fordulhatott elő, hogy az egyik zsűritagot (Fekete-Kovács Kornél) az egyik díjazott (Tzumó Árpád) utólag meghívta közreműködőnek, máshol meg családi szálak is felbukkannak – de jeligés pályázás lévén ez senkit sem zavart. A hangszerelés egyébként külön művészi mesterség, van rá itthon is versenykategória.

Korosztályi és stiláris szempontból változatos, érvényes műveket felvonultató sereg­szemle tanúi voltunk. Ha a zsűri a közönség szemszögéből, a kreatív hangszerelés reményében olvasta ezeket a kottákat, akkor jól tette, mert a szerzők ebből és zenekarvezetésből is jól vizsgáztak. Bár mostanában már nagyon sok verseny és vetélkedő, zsűrizés, díj stb. történik a hazai jazzben, az ilyen takaros, jól fésült gálák hasznosak a résztvevőknek, és magas színvonalon szolgálják ki a közönséget.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.