Nekrológ

Búcsú a királynémtól

Edita Gruberová (1946–2021)

Zene

Valószerűtlen tünemény volt. Nemcsak a koloratúrszopránja, a légzéskontrollja vagy az állóképessége miatt, de legalább ennyire működésének kristálytiszta egyszerűsége révén. Edita Gruberová mindig csak azt tette, amiben akkor és ott vitán felül ő volt a legjobb.

Jóllehet, egy bő negyedszázaddal a Habsburg Birodalom végfelszámolása után született, Gruberová valóságos monarchikum volt: szlovák szülőföld, német apa, magyar anya, pozsonyi konzervatórium és színpadi debütálás, aztán a bécsi berobbanás… Igaz, az operai karrier még a természeti csodák esetében sem feltétlenül indul villámrajttal, s így neki is jutott, más lehetőség híján, két esztendő a kies Banská Bystricában (vagyis Besztercebányán). Amikor pedig a hetvenes évek elején működését áthelyezte Bécsbe, a Staatsoperben évadokon át inkább csak kisebb szerepek várták: a Traviatában nem Violetta, csupán a senkit sem izgató Flora partéja, más operákban meg mindenféle szolgálólányok és apródok.

Pedig akkor már ott volt Gruberová torkában és repertoárján az Éj királynőjének bravúrszólama: egy 1971-es osztrák tévéfelvételen máig látható és hallható, amint kivágja a rettegett magas f-et – habár közben kinyújtja hozzá a nyelvét. Hamarosan aztán tényleg belőle vált Bécs és megannyi más operai fellegvár Varázsfuvola-előadásainak Königinje: mindig diadalmasan, a tökély kikezdhetetlenségével énekelve ezt a hálás-hálátlan szerepet. Merthogy a két ária nyaktörő koloratúrázásán túl amúgy vajmi kevés izgalmat tartogat egy ambiciózus énekesnő számára az Éj királynője, kockázatot viszont annál többet rejt magában. Egyszerepes skatulya – ez a veszély kísértette a Varázsfuvolával a világot bejáró Gruberovát, s hogy az esete nem számíthat egyedinek, azt éppenséggel egy magyar stimmkollegina példájával is igazolhatnánk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.