0:1

A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

A fideszes Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozatát több szervezet is megtámadta a legfelső bírói fórumon, köztük a Momentum, a Kutyapárt és a TASZ. Beadványaik számos érvet hoztak fel a kormány abszurd kezdeményezésével szemben, többek között azt, hogy a tervezett népszavazás nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érint, hogy a kérdés nem egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára, vagy hogy az egész kormányzati projekt ellentmond a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, hiszen Orbán Viktor maga ismerte el nagy nyilvánosság előtt, hogy a népszavazás célja nem a parlament kötelezése valamilyen jogalkotásra, hanem az, hogy a szavazók „megerősítsék” az LMBTQ-ellenes törvényt, és ezáltal támogassák a kormányt az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban.

A Kúria Kovács András vezette tanácsának ezeket a szempontokat végül nem kellett érdemben vizsgálnia. Az alapján meszelték el a kérdést, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés alkotmányellenes szabályozás megalkotására kényszerülne, ily módon a népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény burkolt megváltoztatására irányul, ami viszont tiltott népszavazási tárgykör. Ha egy esetleges népszavazáson a „nem” válaszok kapnak többséget – szól a Kúria érvelése –, akkor a parlamentnek generálisan, életkorra, belátási képességre vagy a kezelés típusára való tekintet nélkül meg kellene tiltania a nemátalakító kezeléseket a kiskorúaknak, ami önrendelkezési joguk és testi integritáshoz való joguk aránytalan korlátozását jelentené. Ha viszont az „igenek” nyernek – folytatja a sorok közötti élcelődést sem mellőzve a bíróság végzése –, akkor a parlamentnek minden kiskorú számára korlátozás nélkül elérhetővé kellene tennie ezeket a kezeléseket, amivel pont az Alaptörvény legutóbbi módosítását sértené, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.