0:1

A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

A fideszes Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozatát több szervezet is megtámadta a legfelső bírói fórumon, köztük a Momentum, a Kutyapárt és a TASZ. Beadványaik számos érvet hoztak fel a kormány abszurd kezdeményezésével szemben, többek között azt, hogy a tervezett népszavazás nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érint, hogy a kérdés nem egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára, vagy hogy az egész kormányzati projekt ellentmond a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, hiszen Orbán Viktor maga ismerte el nagy nyilvánosság előtt, hogy a népszavazás célja nem a parlament kötelezése valamilyen jogalkotásra, hanem az, hogy a szavazók „megerősítsék” az LMBTQ-ellenes törvényt, és ezáltal támogassák a kormányt az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban.

A Kúria Kovács András vezette tanácsának ezeket a szempontokat végül nem kellett érdemben vizsgálnia. Az alapján meszelték el a kérdést, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés alkotmányellenes szabályozás megalkotására kényszerülne, ily módon a népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény burkolt megváltoztatására irányul, ami viszont tiltott népszavazási tárgykör. Ha egy esetleges népszavazáson a „nem” válaszok kapnak többséget – szól a Kúria érvelése –, akkor a parlamentnek generálisan, életkorra, belátási képességre vagy a kezelés típusára való tekintet nélkül meg kellene tiltania a nemátalakító kezeléseket a kiskorúaknak, ami önrendelkezési joguk és testi integritáshoz való joguk aránytalan korlátozását jelentené. Ha viszont az „igenek” nyernek – folytatja a sorok közötti élcelődést sem mellőzve a bíróság végzése –, akkor a parlamentnek minden kiskorú számára korlátozás nélkül elérhetővé kellene tennie ezeket a kezeléseket, amivel pont az Alaptörvény legutóbbi módosítását sértené, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.