0:1

A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

A fideszes Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozatát több szervezet is megtámadta a legfelső bírói fórumon, köztük a Momentum, a Kutyapárt és a TASZ. Beadványaik számos érvet hoztak fel a kormány abszurd kezdeményezésével szemben, többek között azt, hogy a tervezett népszavazás nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érint, hogy a kérdés nem egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára, vagy hogy az egész kormányzati projekt ellentmond a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, hiszen Orbán Viktor maga ismerte el nagy nyilvánosság előtt, hogy a népszavazás célja nem a parlament kötelezése valamilyen jogalkotásra, hanem az, hogy a szavazók „megerősítsék” az LMBTQ-ellenes törvényt, és ezáltal támogassák a kormányt az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban.

A Kúria Kovács András vezette tanácsának ezeket a szempontokat végül nem kellett érdemben vizsgálnia. Az alapján meszelték el a kérdést, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés alkotmányellenes szabályozás megalkotására kényszerülne, ily módon a népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény burkolt megváltoztatására irányul, ami viszont tiltott népszavazási tárgykör. Ha egy esetleges népszavazáson a „nem” válaszok kapnak többséget – szól a Kúria érvelése –, akkor a parlamentnek generálisan, életkorra, belátási képességre vagy a kezelés típusára való tekintet nélkül meg kellene tiltania a nemátalakító kezeléseket a kiskorúaknak, ami önrendelkezési joguk és testi integritáshoz való joguk aránytalan korlátozását jelentené. Ha viszont az „igenek” nyernek – folytatja a sorok közötti élcelődést sem mellőzve a bíróság végzése –, akkor a parlamentnek minden kiskorú számára korlátozás nélkül elérhetővé kellene tennie ezeket a kezeléseket, amivel pont az Alaptörvény legutóbbi módosítását sértené, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.