0:1

A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

A fideszes Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozatát több szervezet is megtámadta a legfelső bírói fórumon, köztük a Momentum, a Kutyapárt és a TASZ. Beadványaik számos érvet hoztak fel a kormány abszurd kezdeményezésével szemben, többek között azt, hogy a tervezett népszavazás nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érint, hogy a kérdés nem egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára, vagy hogy az egész kormányzati projekt ellentmond a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, hiszen Orbán Viktor maga ismerte el nagy nyilvánosság előtt, hogy a népszavazás célja nem a parlament kötelezése valamilyen jogalkotásra, hanem az, hogy a szavazók „megerősítsék” az LMBTQ-ellenes törvényt, és ezáltal támogassák a kormányt az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban.

A Kúria Kovács András vezette tanácsának ezeket a szempontokat végül nem kellett érdemben vizsgálnia. Az alapján meszelték el a kérdést, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés alkotmányellenes szabályozás megalkotására kényszerülne, ily módon a népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény burkolt megváltoztatására irányul, ami viszont tiltott népszavazási tárgykör. Ha egy esetleges népszavazáson a „nem” válaszok kapnak többséget – szól a Kúria érvelése –, akkor a parlamentnek generálisan, életkorra, belátási képességre vagy a kezelés típusára való tekintet nélkül meg kellene tiltania a nemátalakító kezeléseket a kiskorúaknak, ami önrendelkezési joguk és testi integritáshoz való joguk aránytalan korlátozását jelentené. Ha viszont az „igenek” nyernek – folytatja a sorok közötti élcelődést sem mellőzve a bíróság végzése –, akkor a parlamentnek minden kiskorú számára korlátozás nélkül elérhetővé kellene tennie ezeket a kezeléseket, amivel pont az Alaptörvény legutóbbi módosítását sértené, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.