A szerk.

49 117

A szerk.

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

Orbán Viktor bizonyára kellemesebb emlékeket őriz erről az időszakról, mint sokmillió magyar: ezúttal nem vélt ellenséggel hadakozott, hanem egy nagyon is valós világjárvánnyal, amikor válságintézkedni lehetett, bejárni, megtekinteni, szemmel tartani, csatázni, fürkészőket és portyázókat küldeni a négy égtáj felé rövid, velős parancsokkal. „Nem az első válság, amit látok, sok lében fürödtem én már” – mondja a kormányfő a propagandafilmben, amelyhez Szijjártó Pétert, Merkely Bélát, Müller Cecíliát, Maruzsa Zoltánt és Pintér Sándort is sikerült előkapni.

Arról az időszakról sok mindent el lehet mondani, de dicsekedni kár vele. Az első hullámot szokatlanul komolyan vette az Orbán-kormány, még csak nem is pálinkát, hanem maszkot, bezárkózást javasolt a globális ijedtségre, s – alighanem kisebb pánikban – olyan mértékű kórháziágy-felszabadítást írt elő, amit a kezelésre szoruló bennfekvők bántak. Indokolt volt viszont a kijárási korlátozás az első halálesetek után.

Aztán Szijjártó Péter nyakába vette a világot lélegeztetőgépért, hozott is nem egyet, hanem 17 ezret. Hiába mondta a főnöke, „nyolc­ezernél akármi történik, az háború idején is elég”.

Ez volt a duma. Valójában akkor, a járvány tombolása idején is a megszerezhető pénzről szólt minden – a botrányos lélegeztetőgép-beszerzések miatt nehéz másra gondolni. Az Orbán-kormány Kínával gyanús hátterű külföldi – például malajziai – és magyar közvetítő cégeken keresztül üzletelt, volt köztük olyan is, amelyet néhány nappal a nagy üzlet előtt alapítottak. Megjegyzendő, hogy ezeket az amúgy silány minőségű termékeket Kína más államoknak közvetlenül akár harmincadannyiért adta. A magyar állam csak lélegeztetőgépre 300 milliárdot költött 2020-ban – és a hasznot a közvetítők nyelték le. E vérforraló bizniszről végül soha semmit nem tudtunk meg, mert az adatok kiadására kötelező harmadfokú, kúriai döntés után kiderült, a dokumentációt már 2021 novemberében ledarálták. Így az sem derül már ki, hogy miért kellett a maláj cég tulajdonosának a számlájára is utalni 9 millió dollárt. Az azóta is ezerszámra raktárban álló gépekből néhány tucatot elajándékoztak a harmadik világba, a többit bagóért megvételre kínálják, de senkinek nem kellenek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.