A Geréb-ítéletet befolyásoló tényezők

A szerk.

A Geréb-per sokkoló ítélete felveti a kérdést, hogy vajon csakis és kizárólag azokról az esetekről szól-e, amelyekért a szülésznőt perbe fogták, vagy valami általánosabbról mondta ki a verdiktet Czine Ágnes bírónő a Fővárosi Ítélőtáblán. A jogerős ítélet nemcsak jóváhagyta az első fokon megítélt két év fogházbüntetést: nem teszi lehetővé azt sem, hogy az otthon szülés papnője egy év múlva szabaduljon. A szakmája gyakorlásától való eltiltást pedig, amelyet a Fővárosi Bíróság még 5 évben állapított meg, 10-re növelte a jogerős ítélet.

Az igazságszolgáltatás megbízhatóságára vonatkozó kérdést persze elvileg nem lehetne feltenni, de olyan országban, ahol számtalanszor csalatkoztunk már benne, nem lehet megkerülni mégsem. Csakhogy van itt még valami: az otthon szülés „ügye”. A válaszok aszerint oszlanak majd feketére és fehérre, hogy ki miként viszonyul az otthon szüléshez, illetve Geréb Ágnes személyéhez. Ugyanakkor kizárt, hogy a pert ne befolyásolta volna az a botrányosnak is csak jóindulattal nevezhető eljárás, amikor Gerébet kommandósok kapcsolták le és vitték be, a kihallgatások során pedig meztelenre vetkőztették. Kizárt, hogy a pert ne befolyásolta volna, hogy miután Gerébet eltiltották a szülész-nőgyógyász szakma gyakorlásától, ő ügyesen dúlának átnevezve magát továbbra is folytatott otthon szüléseket. Kizárt, hogy ne befolyásolta volna, hogy az otthon szülés és az abban segédkezés a közbeszédben még mindig egybecseng a boszorkánykodással.  (És ebből a szempontból tök mindegy, hogy végre szabályozott lett az otthon szülés kísérése, mert jogszerű művelése továbbra is praktikus akadályokba ütközik.) Vagy hogy az otthon szülés annak földalatti időszakában (úgy húsz éven át) egy és csak egy ember nevéhez volt köthető, aki Jeanne d’Arc-i mosollyal fogadta az ítéletet.


Fotó: MTI


Végül kizárt, hogy a pert ne befolyásolta volna, hogy egyik bíró és egyik hazai szakértő sem tudhat semmit arról, hogy mi normális egy otthon szülésnél és mi nem, hiszen protokoll csak tavaly tavasz óta létezik rá. Legális gyakorlat pedig alig. Ez a legszomorúbb ebben a történetben.

Korábbi cikkeink a témában:

Sorsfordulók – Publicisztika (Benne a per pontos tárgyának ismertetése az elsőfokú ítélethirdetés után)

Vajúdnak a hegyek – Miért szabályozatlan az otthon szülés.

Olvasói levél a cikkre.

„És máglyát is raknak?” – interjú Geréb Ágnessel

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.