A Geréb-ítéletet befolyásoló tényezők

A szerk.

A Geréb-per sokkoló ítélete felveti a kérdést, hogy vajon csakis és kizárólag azokról az esetekről szól-e, amelyekért a szülésznőt perbe fogták, vagy valami általánosabbról mondta ki a verdiktet Czine Ágnes bírónő a Fővárosi Ítélőtáblán. A jogerős ítélet nemcsak jóváhagyta az első fokon megítélt két év fogházbüntetést: nem teszi lehetővé azt sem, hogy az otthon szülés papnője egy év múlva szabaduljon. A szakmája gyakorlásától való eltiltást pedig, amelyet a Fővárosi Bíróság még 5 évben állapított meg, 10-re növelte a jogerős ítélet.

Az igazságszolgáltatás megbízhatóságára vonatkozó kérdést persze elvileg nem lehetne feltenni, de olyan országban, ahol számtalanszor csalatkoztunk már benne, nem lehet megkerülni mégsem. Csakhogy van itt még valami: az otthon szülés „ügye”. A válaszok aszerint oszlanak majd feketére és fehérre, hogy ki miként viszonyul az otthon szüléshez, illetve Geréb Ágnes személyéhez. Ugyanakkor kizárt, hogy a pert ne befolyásolta volna az a botrányosnak is csak jóindulattal nevezhető eljárás, amikor Gerébet kommandósok kapcsolták le és vitték be, a kihallgatások során pedig meztelenre vetkőztették. Kizárt, hogy a pert ne befolyásolta volna, hogy miután Gerébet eltiltották a szülész-nőgyógyász szakma gyakorlásától, ő ügyesen dúlának átnevezve magát továbbra is folytatott otthon szüléseket. Kizárt, hogy ne befolyásolta volna, hogy az otthon szülés és az abban segédkezés a közbeszédben még mindig egybecseng a boszorkánykodással.  (És ebből a szempontból tök mindegy, hogy végre szabályozott lett az otthon szülés kísérése, mert jogszerű művelése továbbra is praktikus akadályokba ütközik.) Vagy hogy az otthon szülés annak földalatti időszakában (úgy húsz éven át) egy és csak egy ember nevéhez volt köthető, aki Jeanne d’Arc-i mosollyal fogadta az ítéletet.


Fotó: MTI


Végül kizárt, hogy a pert ne befolyásolta volna, hogy egyik bíró és egyik hazai szakértő sem tudhat semmit arról, hogy mi normális egy otthon szülésnél és mi nem, hiszen protokoll csak tavaly tavasz óta létezik rá. Legális gyakorlat pedig alig. Ez a legszomorúbb ebben a történetben.

Korábbi cikkeink a témában:

Sorsfordulók – Publicisztika (Benne a per pontos tárgyának ismertetése az elsőfokú ítélethirdetés után)

Vajúdnak a hegyek – Miért szabályozatlan az otthon szülés.

Olvasói levél a cikkre.

„És máglyát is raknak?” – interjú Geréb Ágnessel

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.