A hegyi ember

A szerk.

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

Ez az általánosnak mondható közérzület annak ellenére is jellemző volt, hogy mindössze egyetlen település időközi voksolásáról volt szó, amiből messzemenő, országos érvényű következtetéseket levonni nemigen érdemes. Ezt az epizódot azért idéztük föl, mert a múlt héten még a hat évvel ezelőtti vásárhelyi választásnál is lokálisabb és szűkebb körű esemény zajlott le: a főváros XII. kerületében három jelölt azért mérette meg magát egy előválasztáson, hogy eldöntsék, melyikük lesz a kihívója a kormánypárti jelöltnek. A választásra jogosultak 14 százaléka vett részt, ami június 9-én akkor sem lenne elég, ha valamennyien a mostani győztesre szavaznának. Egy előválasztáson azonban ez a létszám figyelemre méltó. Ráadásul a Hegyvidék nem átlagos magyarországi vidék a választások szempontjából, egyrészt azért, mert a részvétel mindig kiugróan magas (az országgyűlésiken jellemzően 80 százalék körüli, az önkormányzatikon 50–60 százalék közötti), továbbá az eddigi tapasztalatok alapján az ottaniak sokkal inkább vevők az újdonságra, mint az ország más részein. Például az országgyűlési választásokon először szereplő LMP 2010-ben országosan 7,48 százalékot kapott, míg a XII. kerületi jelöltjük 12,6-ot. Vagy a 2018-ban debütált Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) országosan elért 1,79 százalékos eredményéhez képest a párt hegyvidéki jelöltje, Kovács Gergely 2,82 százalékig jutott.

Az előválasztás vasárnap ismertté vált eredménye mindezzel együtt nagyobb figyelmet érdemel egy puszta hírközlésnél. Nem is elsősorban azért, mert Kovács Gergely, az MKKP társelnöke, XII. kerületi önkormányzati képviselő meggyőző fölénnyel nyert. Néhány hete épp e hasábokon írtuk, hogy bárcsak minden önkormányzatban lenne legalább egy olyan képviselő, mint Kovács: ottani munkája alapján – például amit manapság a kerületben található értékes ingatlanvagyon orbánista fölzabálásáról egyáltalán tudunk, az jórészt az ő szívós munkájának köszönhető – semmi meglepő nincs abban, hogy a helyi választók értékelik az erőfeszítéseit. Győzelmének az aránya az, ami érdekes: az a trend, amelynek a felfutását először a közvélemény-kutatások mutatták ki az MKKP népszerűségének látványos növekedésében, majd pedig a Magyar Péter mögé két hónap alatt beállt tízezrek jeleztek, ezúttal egy éles szituációban is láthatóvá vált. Mégpedig szavazatokban: Kovács egymaga több voksot szerzett (3829 darab, az összes szavazat 61,1 százaléka), mint két ellenfele összesen. A másik érdekesség a parlamenti ellenzéki párt, a Momentum jelöltjének a gyenge szereplése, akit a civil induló is megelőzött, és csupán a harmadik lett (1161 szavazat).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk