A szerk.

A jobb belátásért

A szerk.

Bizonyára önök is nehezen térnek magukhoz a sokk után, vasárnap este óta mi is azt a szilárd pontot keressük, mint ittasan hazatérő a ruhafogast az előszobában, melyre támaszkodva legalább kissé egyensúlyba tudnánk hozni magunkat, illetőleg a saját magunkról és a hazáról alkotott eddigi képünket; nemkülönben önbecsülésünket a haza becsületével.

Vajon tudta-e a haza, hogy mit művelt április 3-án – saját magával, a becsülettel, és személy szerint mivelünk? Midőn kiszolgáltatja mindhárom felsoroltat a kétharmados legények kénye-kedvének? Kicsit konkrétabban: hogy az isten haragjába lehetséges az, hogy eltűnt az, ami 2019-ben, az önkormányzati választásokon még megvolt, s aminek oly biztató jeleit láttuk az előválasztáson? Hogyan és miért csúszott ki az ellenzék lába alól a talaj?

Nos, ennek fő okait a kormány háborús propagandájában és a választási pénzszórásban jelölnénk meg; valamint abban, hogy az ellenzék szinte tökéletesen védtelen és eszköztelen volt a reá zúduló rágalmakkal s a kolportálásukra költött tízmilliárdokkal szemben. A kormánypárt amellett, hogy Márki-Zay Péterről sikerrel hitette el széles körben, hogy Zelenszkij elnök és a többi zsidó megbízásából Magyarország vérbe borításán munkálkodik, ügyesen kiszámolta azt is, hogy kit mennyivel lehet a kormánypárt támogatására bírni. Az ún. bizonytalannak tételezhetők közül kit egy zsák krumpli, kit a pár ezer forintos nyugdíjprémium, kit a több százezres adókedvezmények győztek meg arról, hogy a Fidesz igenis törődik velük.

Ha ezeket a tényezőket pü-i körökben közkedvelt kifejezéssel belefaktoráljuk – akár csekély együtthatóval is – a végeredménybe, azaz azt állítjuk, hogy ezek nélkül más, az ellenzék számára kedvezőbb kimenet született volna, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy az április 3-i választás csupán pillanatképet rögzített a magyar választópolgárok preferenciáiról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.