A szerk.

A jobb belátásért

A szerk.

Bizonyára önök is nehezen térnek magukhoz a sokk után, vasárnap este óta mi is azt a szilárd pontot keressük, mint ittasan hazatérő a ruhafogast az előszobában, melyre támaszkodva legalább kissé egyensúlyba tudnánk hozni magunkat, illetőleg a saját magunkról és a hazáról alkotott eddigi képünket; nemkülönben önbecsülésünket a haza becsületével.

Vajon tudta-e a haza, hogy mit művelt április 3-án – saját magával, a becsülettel, és személy szerint mivelünk? Midőn kiszolgáltatja mindhárom felsoroltat a kétharmados legények kénye-kedvének? Kicsit konkrétabban: hogy az isten haragjába lehetséges az, hogy eltűnt az, ami 2019-ben, az önkormányzati választásokon még megvolt, s aminek oly biztató jeleit láttuk az előválasztáson? Hogyan és miért csúszott ki az ellenzék lába alól a talaj?

Nos, ennek fő okait a kormány háborús propagandájában és a választási pénzszórásban jelölnénk meg; valamint abban, hogy az ellenzék szinte tökéletesen védtelen és eszköztelen volt a reá zúduló rágalmakkal s a kolportálásukra költött tízmilliárdokkal szemben. A kormánypárt amellett, hogy Márki-Zay Péterről sikerrel hitette el széles körben, hogy Zelenszkij elnök és a többi zsidó megbízásából Magyarország vérbe borításán munkálkodik, ügyesen kiszámolta azt is, hogy kit mennyivel lehet a kormánypárt támogatására bírni. Az ún. bizonytalannak tételezhetők közül kit egy zsák krumpli, kit a pár ezer forintos nyugdíjprémium, kit a több százezres adókedvezmények győztek meg arról, hogy a Fidesz igenis törődik velük.

Ha ezeket a tényezőket pü-i körökben közkedvelt kifejezéssel belefaktoráljuk – akár csekély együtthatóval is – a végeredménybe, azaz azt állítjuk, hogy ezek nélkül más, az ellenzék számára kedvezőbb kimenet született volna, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy az április 3-i választás csupán pillanatképet rögzített a magyar választópolgárok preferenciáiról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.