Vonatkozó megfigyelését e szavakkal osztotta meg a tiszteletére egybesereglettekkel: „A 21. században az alávetésre és kifosztásra kiszemelt embereknek elsődlegesen nem az országát, hanem a tudatát akarják megszállni, a lelkét akarják rabul ejteni. Az új harcmodor lényege, hogy az embert elidegenítik természetes közösségeitől, államától, nemzetétől, szülőföldjétől, hitétől, hagyományaitól, kiforgatják önazonosságából. Még annak a bizonyosságát is elveszik tőle, hogy fiú-e vagy lány.”
E fő közjogi méltóságunk nem tudván tehát, hogy ki is itt a fiú és ki a lány, már csak abban volt biztos, amit jó ideje máshonnan is ismer mindenki – és e mindenki egy igen nagyszámú csoportja egészen konkrétan nevesíti is –, azt tudniillik, hogy e háttérhalom „nem visel állami felségjelzést, nem áll mögötte semmiféle állami főhatalom, sőt, ő áll az állami hatalmak mögött, illetve fölött”. A „tudjuk, kik”.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
