A szerk.

A legbiztonságosabb ország

A szerk.

Friss hír, hogy az iskolaorvosok mellett a háziorvosok bevonásával indul oltási kampány a tanévkezdéskor az oktatási intézményekben a 12–18 évesek számára.

Mivel Pfizerrel oltanak, a régi-új protokoll szerint a két dózis között három hét telik el. (Ha a Modernát is bevetnék, akkor 28 nap.) A védettség a második adag után két héttel alakul ki, vagyis ha a vakcinát igénylő valamennyi gyereket beoltanák szeptember 1-jén (ami teljességgel kizárt), a koronavírussal szembeni védettségük október elejére-közepére alakulna ki. Akkorra, amikor már bőven benne leszünk a járvány újabb hullámában, amely elsősorban a be nem oltottakra – például a gyerekekre – lesz veszélyes. Hiszen hetek óta mást sem hallani, mint hogy a nyakunkon a járvány negyedik hulláma – maguk a kormánypárti politikusok sem mondanak mást.

Orbán Viktor egyik július végi péntek reggeli rádiós prédikációjában közölte, hogy Nyugat-Európában elkezdődött a negyedik hullám, és ez Magyarországot sem fogja elkerülni. Még szerencse – folytatta a kormányfő –, hogy az 55 százalékos átoltottság miatt Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország Európában, a maszktól is megszabadultunk, augusztus 1-jétől jöhet a harmadik adag annak, aki kéri, és hamarosan kampányt szerveznek a 12 éven felüliek oltási kedvének felcsiholására. A kormány a helyén, az operatív törzs dolgozik – úgyhogy a miniszterelnök rá is tért a fontosabb dolgokra, például arra, hogy ha ő maga nem harcolna kérlelhetetlen következetességgel a magyarokért, akkor Brüsszel pillanatok alatt bebuzíttatná az összes magyar kisdedet.

A hazai iskolások rábírása a védőoltásra egyébként úgy volt elképzelve, hogy az igazgatók és a tanárok a tanévkezdet előtti hétig, a nyári szünet közepén beszélnek a nebulók fejével („felmérik az igényeket”). Ez az „elképzelés” éppen annyira vérlázító, mint az, ahogyan a kormány a még be nem oltott felnőttek meggyőzését kiszervezte az amúgy is túlterhelt háziorvosoknak meg a végzős orvostanhallgatóknak. Az utóbbiak kapnak például egy 100–150 tételes címlistát, oszt hajrá, indulhat a door-to-door hadművelet; ha már úgyis ingyen használhatják a tömegközlekedést a kormány jóvoltából, hát éljenek a nagyszerű lehetőséggel!

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.