A következő megállóig

A szerk.

Két és fél százalékkal, durván 450 ezer szavazattal (a leadott több mint 20 millióból) vereséget szenvedett Trzaskowski Rafał Kazimierz, a rokonszenves varsói polgármester a hétvégi lengyel elnökválasztás második fordulójában, így újabb ötéves mandátumot kapott Duda Andrzej Sebastian, a Jog és Igazságosság (PiS) színeiben újrainduló államfő.

Két és fél százalékkal, durván 450 ezer szavazattal (a leadott több mint 20 millióból) vereséget szenvedett Trzaskowski Rafał Kazimierz, a rokonszenves varsói polgármester a hétvégi lengyel elnökválasztás második fordulójában, így újabb ötéves mandátumot kapott Duda Andrzej Sebastian, a Jog és Igazságosság (PiS) színeiben újrainduló államfő. Ez azt jelenti, hogy július 13-án minden úgy folytatódik, ahogy július 12. előtt ment, a Jarosław Kaczyński vezette kormánypárt nem kap alkotmányos ellensúlyt – a lengyel köztársasági elnöki poszt nem különösebben erős, de az egyébként ellenzéki többségű, s önmagában ugyancsak nem túl potens felsőházzal, a Szenátussal együtt az államelnöki poszton Trzaskowski mégiscsak valamiféle intézményes védfalat tudott volna építeni a PiS teljhatalmi törekvéseivel szemben. Így viszont a legközelebbi, 2023-as megállóig – ekkor tartják a következő, parlamenti választást Lengyelországban – Kaczyński marad a masiniszta. Ennél fogva folytatódni fognak a magántulajdonú, szabad sajtótermékek elleni támadások (a macskabarát pártelnök már a győzelem másnapján a megrendszabályozásukat helyezte kilátásba), az igazságszolgáltatás csicskásítására tett, és eddig korántsem eredménytelen kísérletek, a hecckampány az ellenzék és a hadjárat az önkormányzatok ellen; valamint a hangulatkeltés Németország és az Európai Unió ellen. (A közmédia már régóta a magyar modell szerint működik.) Mindez lapunkat mély szomorúsággal tölti el – és nem csak önmagában az a sajnálatos tény, hogy az áttörés elmaradt.

Az elnökválasztási kampányban Duda elnök és a PiS nem is annyira kormányzásuk gazdasági eredményeivel vagy szociális jótéteményeivel érvelt a hosszabbítás mellett – jóllehet a gazdaság a vírus megjelenéséig jól teljesített, s az ország emelkedő pályáján Kaczyńskiék öt éve tartó kormányzása sem rontott. Hanem vérbő, lendületes, ám kissé, hát, olyan fasisztácska, fasisztinger, fasisztilinkós uszítással hangolták a közönséget különféle képzeletbeli gonosztevők ellen. Úgy mint: a) melegek, genderisták és LMBT-ideológusok, b) zsidók c) uniósok d) németek e) ezek változatos kombinációi. Ja, és f) kommunisták. E mételyek, rágcsálók természetesen maradéktalanul megfeleltethetők az ellenzék politikai exponenseinek, illetőleg azok gazdáinak és finanszírozóinak, s megtestesítőjük maga Trzaskowski (aki varsói főpolgármesterként természetesen: alkalmatlan, teszetosza, báb és lóláb).

Az, hogy tízmillió választó volt, vagy inkább maradt fogékony erre a hazug és gyűlöletkeltő beszédre, elég kiábrándító, különösen úgy, hogy a közmédiumok mellett – mely egy az egyben ezt a vonalat vitte – viszonylag gazdag választékban álltak a rendelkezésre valódi újságok, televíziók és rádióállomások is. A né­pet ezért a néphülyítés ártatlan áldozatának beállítani azzal együtt is önámítás lenne, hogy a PiS és Duda szavazóinak körében a köztévé bizonyára az elsődleges hírforrásnak számít – és még az is lehetséges, hogy ha az állami sajtó nem Trzaskowski rágalmazásában és mocskolásában jeleskedik, hanem a tényszerű tájékoztatásban és az egyenlő versenyfeltételek biztosításában, éppenséggel fordított végeredmény születik.

A tízmillió Duda-szavazó hátterén és motivációin töprengve feltétlen említést érdemel az a tény is, hogy a falvak és kistelepülések lakói és az 50 feletti korosztály adja a derékhadukat. Amíg Trzaskowski a nagy- és közepes városokban valósággal tarolt, akár 70 százalékot is begyűjtve, és még a tradicionálisan a jobboldalhoz ragaszkodó Kelet- és Délkelet-Lengyelországban is elhozott fontos városokat, addig a pár ezres településeken ugyanilyen meggyőző arányban kapott ki Dudától. Hogy ennek mi lehet az oka – a szegénység vagy a relatív szegénység biztosan nem, a „lengyel falu” a bő uniós agrártámogatások haszonélvezője hosszú évek óta –, s hogy van-e összefüggés az ultrareakciós katolikus egyháznak a kistelepüléseken bizonyára jobban érvényesülő befolyása vagy inkább pőre hatalmi pozíciója és a PiS sikerei között, további komoly gondolkodást igényel. Vajon mi, a felkínált identitás mely elemei teszik a PiS hirdette zárt, komor, önmagába forduló és kifelé támadó világot oly vonzóvá a populáció eme szegmensében?

Ez a fajta megosztottság természetesen nem csak Lengyelországra, és még csak nem is kizárólag Kelet-Európára jellemző – még ha a szűkebb tájhazából szívesebben sorolunk is példákat, a cseh elnökválasztástól a horvát HDZ és a Vučić-féle Szerb Haladó Párt minapi győzelméig – ezek sok fontos szempontból ugyanazt a mintázatot rajzolják ki, a falusi-kisvárosi, alacsonyabb képzettségű, idősebb rétegek fogékonyságát a nacionalista hegemónia nyelvezetére. De Lengyelország s a múlt vasárnapi választás arra is szolgálhat tanulsággal és reménnyel, hogy még nehezített pályán is űzhető tisztességes politika – akár a siker ígéretével is. Az eggyel korábbi választáson, a 2019-es országgyűlésin a demokratikus rend mellett elkötelezett, baloldali és liberális pártok, pártocskák szűk 9 millió szavazatot gyűjtöttek össze – külön-külön, míg a nemzeti önelvűség tábora, a PiS és a tőle jobbra álló ultrasovén szervezet 9,3 milliót. A PiS ekkor meggyőző fölénnyel szerzett stabil parlamenti többséget – most az ellenzéki pártok összedolgozása, s persze Trzaskowski személyisége az utolsó pillanatig nyílttá tudta tenni a versenyt, s annyi szavazót mozgatott meg az ellenzéki oldal mellett, mint még soha. E tömeg még politikai képviselet híján is komoly társadalmi erő. A PiS sok bajt, zavart és szomorúságot tud még okozni otthon és az Európai Unióban is, és fog is – de egyre több, egyre fiatalabb és egyre aktívabb választó mond rájuk nemet.

És ők még csak nem is loptak.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.