A szerk.

A magyar történelem

A szerk.

Schmitt Pál lopott. Immár papírja is van róla. Schmitt Pál e sorok írásakor még hivatalában van, Magyarország köztársasági elnöke. Schmitt Pál feltehetően - ha szorult Orbán Viktorba még némi jóérzés - lemond hivataláról íziben.

Akkor a jobboldal majd ünnepel, hogy mi már csak ilyen karakánok vagyunk, ha a gyanú árnyéka is vetül, mi vesszük a kalapunkat, így van ez ősidők óta, Selmeczi Gabriella sem tétovázott, Pokorni Zoltán sem, tiszta erőből lemondtak.

Csakhogy Schmitt Pál esetleges lemondása vagy éppenséggel a maradása nem változtat egy öltést sem a világ a folyásán, ami esett, ugyanis megesett; és esett sokkal nagyobb disznóság is itt az elnök plágiumánál, noha az maga sem csekélység. E szerfelett szégyenletes aktus pedig az ügy kezelése, mind az érintettek, mind a kormányzat részéről - egy fertő a teljes látóhatár, Orbán Viktor szóvivőjének első reakciójától ("bulvárkacsákkal nem foglalkozunk") egészen e bizottság jelentéséig. A történteket múlt heti lapszámunk Levezető körök című írásában már részletesen leírtuk, most viszont tartozunk megemlékezni a plágiumvizsgálat frissen publikált eredményéről. Mely szerint Schmitt Pál doktori dolgozata - ahogy azt az egész ország eddig is tudta - az első szótól az utolsóig ebül szerzett holmi. Csakhogy arról legkevésbé a szarka tehet, sokkal inkább az opponens, az egyetem, a korabeli szokásjog és Mari ángyom, a sarki püréárus - így a dokumentum.

Milyen hely már az az ország, ahol tisztességes tudósok két hónapot fordítanak arra, hogy egy, az egész közösség előtt teljesen nyilvánvaló dologról úgy nyilatkozzanak, hogy szavaik hatására a kecske is jóllakjon (ne csorbuljon a köztisztesség) és a káposzta is megmaradjon (kínálkozzon valamiféle egérút a gyalázatból)? A magas bizottság e hosszú idő alatt nem jutott túl sokra - a legkézenfekvőbb praktikához folyamodtak. Megpróbálták szétkenni a sarat; jelesül azonképpen, hogy ha Schmittről lehetetlen is levakarni mindent, legalább az ne maradjon foltos, aki őt beköltöztette az elnöki palotába. Hogy Orbán Viktor valahogy megússza.

Nos, nem sikerült a lehetetlen küldetés. Nem sikerült, még akkor sem, ha Orbán nyilván feltűnő külsérelmi nyomok nélkül lép is majd tovább ezen a histórián. Schmitt éppenséggel lemondhat, ő úgysem fog, erről még legvérmesebb ellendrukkerei sem álmodnak.

Mégsem úszta meg.

Mert ami az elmúlt három hónapban itt mindenki szeme láttára lejátszódott, az maga a nagybetűs magyar történelem. Aminek csak az egyik része az, hogy Schmitt Pál tolvaj, hogy anno lopva szerezte kisdoktori címét, csak egyik része az, hogy Magyarország köztársasági elnöke notórius hazudozó, akinek az ügy kipattanása után egyetlen igaz szó nem jött ki a száján - a magyar történelem e kisebb részének pontos feltárására, közérthetővé tételére tökéletesen alkalmas dolgozat e bizottsági jelentés. Az eset vaskosabb fele viszont az, hogy komoly tudósok egy gyakorlatilag bizonyított ügy vizsgálatakor nem a nyilvánvalóról akarják kimondani, hogy nyilvánvaló, hanem azt lesik, hogyan menthetnék a bőrüket.

Ezek az emberek féltek, s félnek a mai napig! Na, kitől?

Ha lemond, ha nem, Magyarországnak volt egy csaló elnöke, nem hívtuk, valaki a nyakunkra ültette, még állítólagos elvbarátainak tiltakozásával sem törődve. A csaló elnök lebukása után ő és az ország vezetése kórusban hazudozott, mint a vízfolyás, s hazudozásra kényszerítettek mindenkit, akit csak elértek. Egy okból: mert reszketni méltóztattak. Valami rémtől.

Ez kerül a történelemkönyvekbe, nem más. Ezt nem felejti el senki. Így épül Orbán Viktor piramisa. E piramisnak a Schmitt-plágium az egyik, szép simára csiszolt köve, ami pontosan illeszkedik a többihöz.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.