A szerk.

A részvétel a fontos

A szerk.

Lapzártánk idején 53 országos listát jelentettek be a Nemzeti Választási Irodánál, és bár ezek egy része kukába kerül a hivatal minden bizonnyal szigorú hitelesítési eljárása után, így is jókora darab szavazólappal küzdhet majd a választópolgár április 8-án. (És az egyéni indulók tömegéről még csak szót sem ejtünk most!)

Mindazonáltal a papírméretnél nagyobb gondot mindez aligha fog okozni. És nem csak azért, mert a jelek szerint vége azoknak a kreatív időknek, amikor egyes pártok az ellenfél gyöngítésére támogatták kamupártok létrejöttét (Kereszténydemokratapárt, vagy 2014-ben a százféle Összefogás-formáció stb.). Hanem azért, mert a kormányoldalon eleve egyszerű a képlet (egy a tábor, egy a zászló), és mert az ellenzéki térfél bonyolultabb összképe is átlátható lett mára. Van a Jobbik, amely önmeghatározása szerint jobbközép néppárt, de egyelőre a legvadabb szélsőjobbtól a mérsékeltebb szavazókig sokféle jobboldalit gyűjt egybe (emiatt még bajba kerülhet, de az a holnap gondja). Az Országgyűlésbe jutása biztos, eredménye azonban kalkulálhatatlan. Lehet, hogy a megszokott 15–20 százalék közötti listás eredményt produkálják, amit nyilvánvalóan kudarcként értékelnének, és amit Vona Gábor pártelnök és a politikai középre húzás stratégiája aligha élne túl. Ám ha az elmúlt nyolc évben elbitangolt Fidesz-szavazók őket preferálják, ha a Fidesz és a Jobbik közötti szürke zónában ingázók nagy tömegei inkább őket választják, és ha a baloldaliak nagy számban átszavaznak rájuk azokban a billegő körzetekben, amelyekben a jobbikosok az esélyesebb kihívói a Fidesznek, akkor a párt áttörése oly mértékű lesz, hogy attól még Heller Ágnes is megriad.

Szűkült a kör a baloldali-liberális mezőben is. Itt jelen állás szerint akkor nem vész el a szavazat, ha azt az MSZP–Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció vagy LMP valamelyike kapja. (Mély sajnálatunkra a számos remek helyi politikust és rokonszenves személyiséget fölsorakoztató Együtt eltaktikázta magát. Önálló bejutása reménytelen, maximum egy-két egyéni jelöltjét mentheti meg egy széles körű koordináció révén.) Igaz, egyelőre – még ha a szerencsétlen körülmények egészen kivételes egybeesése is kellene hozzá – nem elképzelhetetlen az a katasztrófa-forgatókönyv sem, hogy valamelyikük (vagy többük) listája a küszöb alatt marad. Ha az MSZP-vel és a Jobbikkal észszerű koordinációra kész Szél Bernadett elleni minipuccs sikeres lesz, aminek következtében az LMP beleájulna a posztschifferiánus sötétségbe (senkivel nem közösködünk, még ha beledöglünk mi is meg mindenki más is), és ha emiatt a kormányváltást akaró választók elfordulnak a párttól, továbbá ha az elmúlt nyolc évben a Fidesztől leszakadt mérsékeltebb jobboldali választók nem az LMP-ben látják a menekülő útvonalat, akkor kétségessé válhat az 5 százalék megugrása. Vagy ha az ugyanabból a szavazóbázisból építkező DK és MSZP mozgósítása kudarcot vall, osztozhatnak olyan arányban e támogatók szavazatain, amely előbbit az 5, utóbbit a (a Párbeszéddel közös lista miatt szükséges) 10 százalék alatt tartja.

Mindez tehát nem elképzelhetetlen – de nem is valószínű. És annál kisebb a valószínűsége, minél többen szavaznak április 8-án. A választói aktivitás Orbán Viktornak okozhat gondot. A Fidesz tábora 2010 óta fokozatosan apad (2010 és 2014 között például több mint félmillióval, és a csökkenés nem állt meg); a miniszterelnök célja éppen ezért az, hogy a meglévő (és még mindig a legnagyobb) táborát egyben és aktív állapotban tartsa. A végletekig leegyszerűsített üzenetek (szabadságharc mindenki ellen, mely harc esszenciája a kerítés) kizárólag ennek az 1,5–2 millió embernek szólnak, senki másnak. Más esélye ugyanis nincs, hiszen a támogatói számát növelni már régóta nem tudja.

A még mozgósítható bizonytalanok jellemzően az ellenzék valamelyik pólusán lépnek be a színtérre. A korrupciós ügyek, mindenekelőtt a miniszterelnöki családot is érintő Elios-botrány, továbbá Hódmezővásárhely pedig olyan muníciót szolgáltatnak az ellenzéknek a választói aktivitás serkentésére, amit csak elpocsékolni lehet. Ám ha élnek vele, akkor a Fidesz–KDNP-nek nemhogy kétharmados, de feles többsége sem lesz az új Országgyűlésben.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.