A szerk.

A veszedelmes Pankotai

A szerk.

Nyílt Facebook-posztban határolódott el hétfőn a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója, dr. Nyisztor az iskola egyik diákjától – „az intézmény nevében”.

Az intézményében, amely – mint nyilvánvalóan maga dr. Nyisztor is – amúgy a „véleménynyilvánítás jogának” messze földön a legnagyobb tisztelője. Semmi kétség, nem is létezik náluk nagyobb tisztelő, már abban az esetben, ha a mondott véleménynyilvánítás otthon, a négy fal között végzi dolgát, s nem holmi mikrofonok és közönség előtt. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumánál, s dr. Nyisztornál talán csak egy, tényleg csak egy intézmény lehet nagyobb hódolója a véleménynyilvánítás jogának, az pedig nem más, mint, dobpergés: a Ciszterci Rend Gárdonyi Géza Gimnáziuma és az ő igazgatója, aki egyenest annyira tiszteli a véleménynyilvánítást, hogy sajtóértesülések szerint azt is megtiltotta az iskola diákönkormányzatának, hogy szünetben az udvaron el­énekeljék a Mi vagyunk a grund című, a közjóra ugyancsak szerfelett veszélyes musicalbetétet. Pláne fekete trikóban ne merészeljék, mert az nyilván az ördög maskarája.

A pécsi ciszterci gimnázium Pankotai Lili nevű tanulójától volt képes elhatárolódni, aki megátalkodott módon egy politikai tartalmú verset (slamet) merészelt előadni, nem mellesleg a tanáraiért kiállván. Állj ki tehát a tanáraidért, az iskola majd jól hátat fordít neked, üzeni dr. Nyisztor a maga tekintélyének teljes súlyával. Egyértelmű közlés, aligha létezik jó- vagy rosszhiszemű értelmezése. Mi próbálkozzunk meg most mégis a jóval.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.