A szerk.

A visszafelé folyó idő

A szerk.

Szász János filmrendező fogta magát, elment Veiszer Alinda interneten elérhető beszélgetőműsorába, és elmondta, hogy másnap lelép, elhagyja ezt az országot, elmegy Amerikába munkát keresni.

Vizsgáljuk először magát a – látszólag nem mindennapi – tényt. Egy sikeres, díjakkal dúsan elhalmozott (Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész, díjazott produkcióit pedig nincs hely itt felsorolni) film- és színházi rendező egyszer csak úgy gondolja, hogy nincsen többé helye Magyarországon, jobb lesz neki messze innen. Kiáll ez az ember a nyilvánosság elé, és rámutat a mai magyar állam üzemeltetőire, vezetőire, s azt mondja, miattatok kell elmennem, mert amit velem és a családommal, feleségemmel, serdülő gyerekeimmel tettetek, egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy Magyarországon éljek. Elüldöztetek.

A Szász Jánosról szóló tél végi, tavaszi sajtóhírek ismeretében megértéssel kell fogadnunk a döntését: durva házkutatást tartott a rendőrség a rendező otthonában a hajnali órákban, két kiskorú gyerekét is bevonva az adathordozók felkutatásába, tekintet nélkül egyebek mellett arra is, hogy Szász és a felesége is épp covidosak voltak, magas lázzal. Sajtó­hírekről beszélünk, mert jóformán csak ezek állnak a nyilvánosság rendelkezésére, minden más forrás gyakorlatilag használhatatlan: a rendőrség közleményéből például azt tudhattuk meg, hogy Szász nem volt gyanúsítottja annak az eljárásnak, melynek során – a karantén-előírásokat teljes mértékben negligálva – feldúlták az otthonát. Amúgy „a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy magánszemély feljelentése nyomán személyes adattal visszaélés, tiltott adatszerzés és információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmények miatt indult nyomozás során végzett kutatást” – hogy ez mennyiben mellébeszélés vagy tényközlés, azt talán megvilágítja, hogy – ugyancsak „amúgy” – akinek a terhére a kutatást lefolytatták, nem gyanúsított. Akkor mi volt Szász? Tanú? Vagy maga a feljelentő? Ki? Közellenség vagy csak szimplán ellenség?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.