A szerk.

A visszafelé folyó idő

A szerk.

Szász János filmrendező fogta magát, elment Veiszer Alinda interneten elérhető beszélgetőműsorába, és elmondta, hogy másnap lelép, elhagyja ezt az országot, elmegy Amerikába munkát keresni.

Vizsgáljuk először magát a – látszólag nem mindennapi – tényt. Egy sikeres, díjakkal dúsan elhalmozott (Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész, díjazott produkcióit pedig nincs hely itt felsorolni) film- és színházi rendező egyszer csak úgy gondolja, hogy nincsen többé helye Magyarországon, jobb lesz neki messze innen. Kiáll ez az ember a nyilvánosság elé, és rámutat a mai magyar állam üzemeltetőire, vezetőire, s azt mondja, miattatok kell elmennem, mert amit velem és a családommal, feleségemmel, serdülő gyerekeimmel tettetek, egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy Magyarországon éljek. Elüldöztetek.

A Szász Jánosról szóló tél végi, tavaszi sajtóhírek ismeretében megértéssel kell fogadnunk a döntését: durva házkutatást tartott a rendőrség a rendező otthonában a hajnali órákban, két kiskorú gyerekét is bevonva az adathordozók felkutatásába, tekintet nélkül egyebek mellett arra is, hogy Szász és a felesége is épp covidosak voltak, magas lázzal. Sajtó­hírekről beszélünk, mert jóformán csak ezek állnak a nyilvánosság rendelkezésére, minden más forrás gyakorlatilag használhatatlan: a rendőrség közleményéből például azt tudhattuk meg, hogy Szász nem volt gyanúsítottja annak az eljárásnak, melynek során – a karantén-előírásokat teljes mértékben negligálva – feldúlták az otthonát. Amúgy „a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy magánszemély feljelentése nyomán személyes adattal visszaélés, tiltott adatszerzés és információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmények miatt indult nyomozás során végzett kutatást” – hogy ez mennyiben mellébeszélés vagy tényközlés, azt talán megvilágítja, hogy – ugyancsak „amúgy” – akinek a terhére a kutatást lefolytatták, nem gyanúsított. Akkor mi volt Szász? Tanú? Vagy maga a feljelentő? Ki? Közellenség vagy csak szimplán ellenség?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.