A szerk.

Az a cudar Szeneczey!

A szerk.

Most akkor azt hagyjuk is, hogy Tarlós István már délután visszavonta, amit reggel mondott, mert nem is vonta, hisz nem is volt mit visszavonnia, mert a sajtó (tudjuk ám, melyik fele) hazudozott megint; olyasmit adtak a szájába, amit ő dehogyis, a világért sem. Nézzük csak tisztán, a maga pőreségében Budapest kétségkívül hanyatló korszakát taposó főpolgármesterének hétfő reggeli – tehát gondosan esemény utáni – kommunikációs hőstettét.

Nevezett főpolgármester hétfőn reggel az állami televízió legszolgaibb csatornáján (M1) beszélt arról, hogy ez már mennyire tűrhetetlen, és én nem hagyom… de mielőtt véletlenül mi is Tarlós szájába adnánk valamit, álljanak itt az ő szavai: „Ameddig én vagyok a főpolgármester, addig ilyen botrányos zűrzavar nem fordulhat elő a városban. Olyan rengeteg panasz érkezett ezekben a napokban a zajra, és olyan sok közterületet és olyan hosszú időre foglaltak el, hogy akármilyen sikeres ez a rendezvény, ilyet nem lehet a budapestiekkel csinálni.”

Tarlós István a Red Bull Air Race nevű, Budapest kellős közepén évente – közel kétmilliárdos (1,9) állami támogatással – megrendezett röpülős majomparádéról beszélt, melyhez három hétre lezártak, eltereltek egy rakás utat, legalább ilyen hosszan parkolási tilalmat rendeltek el, hosszú napokig alig is elviselhető zajjal és légszennyezéssel járt, de feltehetően közvetítette a Pilóták és Stewardessek nevű tévécsatorna csúsztatott élőben, mely közvetítés során a Pilóták és Stewardessek összes rajongója megbizonyosodhatott afelől, hogy milyen szép hely is Orbánia fővárosa. Tarlós István még azt is mondta ugyanott: „Magamhoz fogom vonni a jövőben, és ez ilyen formában nem történhet meg többet.” Nem, ha mondom, nem történhet… már tudniillik, ilyen formában. Más formában, az persze más kérdés. Engedjétek hozzám a repcsiket!

Tarlós közlésének a magva persze nem ez a – khm, (lég)csavaros eszűnek elképzelt – ígérgetés volt, hanem a szimpla mentegetőzés: hát tehetek én bármiről? Én csak egy szaros kis főpolgármester vagyok… Azt hiszik, számítok én valamit? Hát nem számítok. Oh, de megint a szájába adtunk valamit, idézzük pontosan: „Részemről a lojalitás és a barátság, de nem lenne baj, ha a tulajdonosi, gazdasági és közterület-hasznosítási bizottság elnöke a sajtó rendelkezésére állna, és nem a főpolgármesternek kellene nyilatkoznia egy olyan ügyben, amelyről csak később szerzett tudomást.” Vagy úgy – amikor már elmentek a repülők!

Innen is üdvözöljük a mondott bizottság – hitte volna a fene, fideszes – elnökét (dr. Láng Zsolt II. kerületi polgármestert), de azért ez elég rossz szöveg. Leginkább attól rossz, mert Tarlós úgy csinál, mintha teljesen hülye lenne. Pedig csupán a hallgatóit nézi annak.

Tarlós István 2010 októbere óta Budapest főpolgármestere. Azóta nyolcszor rendezték meg Budapest tök közepén a Repülő Cirkuszt. Minden egyes alkalommal pontosan ugyanekkora felhajtással, ugyanennyi utat, parkolót lezárva, s pontosan ugyanekkora zajjal és bűzzel is, s mindig ugyanakkora felháborodás fogadta a mindennapi életükben megerőszakoltak részéről. Erre jön ez az ember, s van bőr az arculatán azt mondani, hogy „ameddig én vagyok a főpolgármester, addig ilyen botrányos zűrzavar nem fordulhat elő a városban”. Eddig hol volt, főpolgármester úr? Eddig hogy az ördögben nem tűnt fel ez a „botrányos zűrzavar”? Füldugót rejtett tán el magas füleiben a gaz „tulajdonosi, gazdasági és közterület-hasznosítási bizottság elnöke”?

S lenne itt még ez a csekély, alig 90 százalékosnak mondható kis löket is, mellyel nem egész 13 milláért adott területfoglalási engedélyt a Red Bulloknak szeretett fővárosunk. Állj, erről aztán tényleg nem lehetett halvány gőze sem a főpolgármesternek, hiszen a helyettese zsírozta le a mondott bizottságban. Az a cudar Szeneczey! Látjuk is magunk előtt – a folyosón lopakodik, négykézláb eloson Tarlós irodája előtt, majd becsusszan a bizottság ajtaján (a költő szavaival: mint galambszar a szivarzsebbe), s kacsint: megint megvezetjük az Öreget, csinálja csak a zűrzavart pár üveggolyóért a szemét multi! Hacsak így nem!

De Tarlós hétfőn este még ezeket a marhaságokat is visszavonta, illetve a sajtóra kente: „Képtelenség, hogy Budapest főpolgármesterének, az egyik legrutinosabb sajtófőnökkel az oldalán vért kell izzadnia, hogy azt írják meg, amit mondott és ne mást.” Vajon mi történhetett fél nap alatt?

Reggel Tarlós bejelentkezett a fővárosiaknál, hogy lenne ő még egy kicsit főpolgármester, s e kandidációját pedig úgy tartotta legcélszerűbbnek eszközölni, hogy meghempergőzik a saját piszkában. Aztán délutánra kiderült, hogy nem a fővárosiaknál kell bejelentkezni a hivatalra, s akkor meghempergőzött még egyszer. Ehhez ért, ezt csinálja nyolc éve.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.