A szerk.

Az atomkatasztrófa réme

A szerk.

A zaporizzsjai atomerőműnél kiakalkult helyzet egyetlen megnyugtató megoldása az lenne, ha az oroszok kivonnák katonáikat és nehézfegyvereiket, vagyis demilitarizálnák az atomerőmű teljes területét.

A zaporizzsjai nem csak Ukrajna, de Európa legnagyobb teljesítményű atomerőműve (Zaporizska Atomna Elektrosztancija, ZAE). Hat, összesen közel 6000 megawattos, vízhűtéses reaktora közül az első ötöt még a nyolcvanas évek végén helyezték üzembe, az utolsót 1995-ben. Az erőművet kiszolgáló több mint tízezer dolgozó – mérnökök, biztonságiak adminisztrátorok, kétkezi munkások – a tőle pár kilométerre fekvő Enerhodar városában élnek. A háború előtt ez az erőmű szolgáltatta Ukrajna áramfogyasztásának ötödét.

A várostól, amely után a nevét kapta, közúton 120 kilométerre, délnyugatra fekszik, a Dnipro, pontosabban a felduzzasztott Dnipro, még precízebben a kahovkai víztározó déli oldalán; a „balparti” Ukrajnában. (A „balparti Ukrajna” erős történeti és érzelmi konnotációkal bíró földrajzi fogalom. Az Ukrajnát kettészelő folyótól keletre eső országrészt a 17. század közepén szerezte meg I. Alekszej cár a Lengyel–Litván Köztársaságtól, a Rzeczpospolitától, s bár 1991-ben magától értetődő módon lett a független Ukrán Köztársaság része, a nagyorosz birodalmi nacionalizmus azóta is ugyanilyen természetes módon tekinti a sajátjának.)

A fűtőelemek hűtésére – az aktívakéra és a kiégettekére is – a Dnipro vizét használják fel.

A folyó túloldala ukrán fennhatóság alatt áll, miként a balparti részen az erőműtől északra eső területek, és maga Zaporizzsja városa is. A frontvonal itt a várost és az erőművet összekötő E105-ös főutat a várostól délre körülbelül 65 kilométerre vágja ketté. Az erőmű mellett ugyancsak orosz megszállás alatt áll Enerhodar, valamint az erőműtől délre, folyásirányban 140 kilométerre fekvő Nova Kahovka-i gát is.

A erőmű még március elején, mindössze pár órás, szórványos tűzharc után került orosz kézre. A háború első heteiben az orosz erők délről különösebb ellenállás nélkül tudták a két tengerparti megye, a herszoni és a zaporizzsjai nagy részét elfoglalni. A rabolt áru új hivatalos gazdája ekkor a Roszatom, az orosz atomenergia-ügynökség lett: igen, az a Roszatom, amelyet korábban Paks II építésével bízott meg a magyar kormány. A rendre az erőmű területén a megszálló hadsereg elitalakulatának, Putyin személyes hadseregének, a Roszgvargyijának a katonái vigyáznak. Bár helyi források arról számoltak be, hogy az első napokban a megszállók elraboltak és meg is gyilkoltak embereket, az ukrán villamosrendszerhez három nagyfeszültségű vezetékkel kapcsolódó atomerőműben az ukrán személyzet folytatta a munkát. Így a ZAE a megszállás alatt is ellátta árammal Ukrajna oroszok által el nem foglalt területeit is. (Jóllehet a hat reaktorból négyet még idejekorán leállított az ukrán Enerhoatom, az erőmű ukrán állami tulajdonosa.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.