A szerk.

Csúszdán

A szerk.

Varga Mihály miniszter beterjesztette a 2014-es költségvetési törvényt: ebben az országban, ha rajtuk múlik, jövőre is pont ugyanúgy mennek a dolgok, mint eddig. Úgy sehogy. Hogy a 2,9 százalékra tervezett hiányt sikerül-e tartani? - biztos sikerül, vagy nem sikerül, és lesz 3,3, vagy úgy sikerül, hogy év közben bele kell majd a törvénybe túrni, ki tudja.

De se a kicsit több hiány, se az év közbeni korrigálás nem egy nagy etvasz. Az Orbán-kormány fegyelmezett költségvetési politikát folytat, hovatovább olyan fegyelmezettet, amilyet talán egyetlen se folytatott a rendszerváltás óta. Abban az országban, ahol pár éve a pénzügyminiszter és a kormányfő azon akadtak össze, hogy melyikük kamuzott be 3 százalékos hiányt a 9 százalékos helyett, ezt lehetetlen nem a javukra írni. És ennek a ténynek azért is van jelentősége, mert Orbán emiatt nem hazudik hundertprozentig akkor, amikor arról beszél, hogy a magyar gazdaság "stabilizálódott"; és többek között ezért sem piszkálgatják őt az unióból. Elvan a gyerek a fridom fájttal meg a sok furcsa szokásával, de pénzt nem kér, fizetni helyette nem kell.

Ennél több jót viszont ha megfeszülünk, se tudunk a 2014-es tervezetről meg arról a világképről elmondani, ami a számokból kirajzolódik. És nem csak azért, mert e képzelt számok némelyike erősen billeg: hogy messzebb ne menjünk, nagy tétekben nem fogadnánk még a 2 százalékos növekedésre sem, és itt akár egy tized százalékos elmaradás is több tízmilliárdos bevételkiesést keletkeztet. Még csak nem is az Orbán személyes fixációjára, a szertelen stadionépítésre kiszórni tervezett vagy 80 milliárd nyomja fel a higanymillimétert. Vagy a Magyar Művészeti Akadémia költségvetésének megduplázása - részben a Nemzeti Kulturális Alap rovására. Ha ezek nem volnának, egészen meg lennénk zavarodva.

Hanem az a 2014-re érvényes adótörvények - a bevételi oldal - pontos ismeretének hiányában is jól látszik, hogy a bankok, a telekom-szektor, a gyógyszergyárak különadóinak folytatása nélkül ez a rendszer nem lenne fenntartható. Ez nem fog tehát változni, és nem fognak változni a vállalkozások adó- és járulékterhei sem: s mert mindez marad, ahogy eddig volt, és már eddig is ez - és az ehhez szükséges politikai és jogi környezet megteremtése - ölte meg a magyar gazdaságot, tovább csúszik minden lefelé. Az állami szolgáltatások dettó. A költségvetés - egyenként eltérő mértékben ugyan, de - nagyjából a tervezett infláció mértékével nyomná meg az egyes állami fenntartású intézmények büdzséjét: mindenki többet kap, mint tavaly, büszkélkedett Varga Mihály. De ez csak addig lesz így, amíg valamely bevétel ki nem esik: már májusban lehet kezdeni zárolni a múzeumok pénzeit. Nem változik sem az egészségügy rendszere, sem a közösségi közlekedésé; a MÁV-ot megint konszolidálják pár tízmilliárddal.

Amikor 2010 tavaszán az unió Orbán értésére adta, hogy a költségvetési hiány nem szállhat el, Orbán a hiányzó pénzt politikai kockázatvállalás nélkül akarta beszedni: azoktól, akiknek nincs szavazati joguk. De legalábbis úgy, hogy a szavazati joggal rendelkezők ne őt hibáztassák - hiszen azért, hogy drágábban telefonálunk vagy veszünk ki pénzt a falból, nehéz nem a bankot vagy a telefontársaságot okolni. A különadók és a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása ideiglenes, csődelhárító intézkedésként lett beharangozva: talán annak is gondolták. Aztán, jobb ötlet híján, úgy maradtunk. Most már fel se tűnik; az abnormális megszokottá vált. Ez a költségvetés ennek a gazdaságpolitikának a folytatása; azé, ami az országot félreállította. A lassú, de biztos lepusztulásé.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.