A szerk.

Díszpolgári kör

A szerk.

„A hazai felsőoktatás egyik kiemelkedő intézményeként – az európai egyetemek Magna Charta-jának [sic!] szellemében – a legmagasabb szintű, sokoldalú, multidiszciplináris képzéssel, kutatással és fejlesztéssel járul hozzá az egyetemes tudomány és a magyar társadalom fejlődéséhez” – olvasható a Debreceni Egyetem honlapján a Küldetés menüpont alatt.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy az 1988-ban kihirdetett Magna Charta Universitatumban rögzített alapelveknek már a legelső pontja leszögezi, hogy „az egyetem autonóm intézmény”, s hogy „kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie”, azt gondolhatnánk, hogy – a református kollégium 1538-as alapítása óta működő – debreceni felsőoktatás valóságos világítótornya a hazai szellemi életnek.

Nos, ha ez valaha így is volt, 2014 óta már csak történelem. Azóta inkább az egyetem rektoráról, Szilvássy Zoltánról és szófogadó szenátusáról esik szó, mint példamutató tudományos nacsalnyikokról. Szilvássy úgy lett az egyetem első embere, hogy az akkori szenátus nagy többsége nem támogatta; támogatta viszont az akkori illetékes miniszter, Balog Zoltán, aki az ő nevét terjesztette fel Áder Jánosnak. Így válhatott a szerény tudományos életművet felmutatni képes, ám igyekvő farmakológus a megtestesítőjévé annak az orbáni oktatáspolitikának, amely nemcsak az egyetemi autonómiát veszi semmibe, de a tudományra és a kultúrára is csak mint politikai eszközre tekint.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.