A szerk.

Díszpolgári kör

A szerk.

„A hazai felsőoktatás egyik kiemelkedő intézményeként – az európai egyetemek Magna Charta-jának [sic!] szellemében – a legmagasabb szintű, sokoldalú, multidiszciplináris képzéssel, kutatással és fejlesztéssel járul hozzá az egyetemes tudomány és a magyar társadalom fejlődéséhez” – olvasható a Debreceni Egyetem honlapján a Küldetés menüpont alatt.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy az 1988-ban kihirdetett Magna Charta Universitatumban rögzített alapelveknek már a legelső pontja leszögezi, hogy „az egyetem autonóm intézmény”, s hogy „kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie”, azt gondolhatnánk, hogy – a református kollégium 1538-as alapítása óta működő – debreceni felsőoktatás valóságos világítótornya a hazai szellemi életnek.

Nos, ha ez valaha így is volt, 2014 óta már csak történelem. Azóta inkább az egyetem rektoráról, Szilvássy Zoltánról és szófogadó szenátusáról esik szó, mint példamutató tudományos nacsalnyikokról. Szilvássy úgy lett az egyetem első embere, hogy az akkori szenátus nagy többsége nem támogatta; támogatta viszont az akkori illetékes miniszter, Balog Zoltán, aki az ő nevét terjesztette fel Áder Jánosnak. Így válhatott a szerény tudományos életművet felmutatni képes, ám igyekvő farmakológus a megtestesítőjévé annak az orbáni oktatáspolitikának, amely nemcsak az egyetemi autonómiát veszi semmibe, de a tudományra és a kultúrára is csak mint politikai eszközre tekint.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.