A szerk.

Egy csalássorozat folyományai

A szerk.

A megismételt ózdi polgármester-választás legelőször is a választási csalás korlátait mutatta meg két felvonásban.

Idézzük fel az előzményeket: amikor október 12-én este kiderült, hogy a fideszes csóka 66 szavazattal, azaz épp csak kikapott, a Fidesz vadul kaparni kezdett. A helyi választási bizottság még elhajtotta őket, amikor mondvacsinált kifogásokkal próbálkoztak, a BAZ megyei területi választási bizottság (tvb) viszont helyt adott fellebbezésüknek, és új választást írt ki. Kis szépséghiba, hogy a Fidesz állítólagos bizonyítékai a szavazatvásárlásra kimerültek bizonyos szóbeli tanúvallomásokban, az ezekről készült hangfelvételeket meg sem mutatták a jobbikos kihívó ügyvédeinek, a jegyzőkönyvek pedig ugyanazt a szöveget tartalmazták. Sokat elárul a tvb határozatának megalapozottságáról az is, hogy Fürjes Pál, a Fidesz jelöltje összesen 7 szavazat érvényességét vonta kétségbe; valamint az is, hogy az egyéni választókerületi eredményeket sem ő, sem a Fidesz nem vitatta – elvégre az ózdi képviselő-testületben a Fidesz szerzett szűk többséget. Arra nem kell emlékeztessünk senkit, hogy a választási bizottságok, így a tvb-k tagjait is a kormánypárt jelöli és választja meg, az ellenzék eme testületeknek, amelyek a választások tisztasága felett hivatottak őrködni, a közelébe sem szagolhat. A törvényalkotó (a Fidesz) ezt amolyan utolsó biztosítéknak találta ki abban a rafinált választási gépezetben, amely kizárólag arra szolgál, hogy Orbán Viktor örökös kormányzása mö­gé demokratikus felhatalmazást varázsoljon. A választási bizottságok nálunk azért vannak, hogy ha minden kötél szakad, maguk is csaljanak, vagy fedezzék a konkrét csalásokat.

A szavazatelszámlálást.

Biztos azt gondolták: ha valamikor, most érdemes megpróbálni. 66 szavazat, az semmi. Nem is 66. 34! Ennyinek kellett volna a jobbikos kiscsávó helyett Fürjesre szavaznia. Nem igaz, hogy nem tudunk 34 szavazatot megfordítani! Maga Orbán ígért utat, négysávosat, Kontrát, a belügyi államtitkár utcai kamerákat hozott, Seszták, a gazdasági miniszter helyi cégvezetőkkel barátkozott. Emellett fenyegettek is: nemhogy uniós pénzek, de szar se lesz a városban, ha nem Fürjes nyer. És a maga módján be is jött a számításuk. Fürjes november 9-én majd ezerrel több szavazatot kapott, mint egy hónappal azelőtt. Kis probléma, hogy a jobbikos jelölt, Janiczak Dávid meg hat­ezerrel.

És ennyiben lehet Ózdot példának, a jövő hírnökének tekintenünk. A csalás – és már maga a megismételt választás kiírása csalás volt, sőt, az azt kiíró bizottság puszta léte is csalás – belebassza az ideget az emberekbe. Különösen, ha négy év rossz kormányzás előzi meg, amit újabb hazugságokkal, irreális ígéretekkel és annál reálisabb fenyegetésekkel próbál meg feledtetni a kormányzó párt. Különösen, ha még egy utolsó sértést is felad reménybeli választóinak: nesztek, ostoba parasztok, még Fásy Ádámot is elhozzuk nektek. Hogy örüljetek!

A következményekbe belegondolni is ijesztő. Az ózdi Jobbik programja részben egyfajta naiv gazdasági autarkiát vizionál, részben a legsúlyosabb etnikai diktatúrát vetíti előre, az alkotmány faji alapú felfüggesztését. Janiczakkal még az a legkisebb baj, hogy egy Hitler-hasonmással kampányolt – ha Ózd felemelkedésének vágyképei nem is megvalósíthatók, a romák megrendszabályozásának ígérete már könnyebben beváltható. A természetes és a kívánatos Ózdon most az lett volna, hogy a Jobbikon kívüli mainstream politikai erők, jelesül a Fidesz és a baloldali ellenzék valamilyen módon együtt áll fel a teljes irracionalitással és az immár hivatalos városvezetői programmá emelkedett, nem túl burkolt rasszizmussal szemben. Ez – ti. a magát jobbközépnek nevező politikai erő összjátéka a demokratikus baloldallal a feltörekvő szélsőjobb ellen – bármilyen logikus is lenne, mai viszonyaink között teljes képtelenség. Azért az, mert Orbán stratégiája a kezdetektől épp az ellenkezője ennek: míg a baloldalt egyszerűen felszámolni akarja (törzsszavazóit pedig leszoktatni a szavazásról), addig a Jobbikkal korántsem ilyen elzárkózó, hol dédelgeti és lehetséges koalíciós partnerként kezeli, hol a helyébe akar lépni és a programját valósítja meg. Orbán jobbra nyit és balra zár.

Ózdon október 12-én ennek a politikának a kudarcát láttuk – november 9-én pedig a kudarc nyomainak eltüntetésére tett kísérlet kudarcát. A Fidesznek Ózdon így sikerült meg­védenie az országot a Jobbiktól.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.