A szerk.

Velem vagy ellenem

A szerk.

Néhány napja kiszivárogtatták a lehetőségét, hétfőn bejelentették, kedden az Országgyűlésben a mamelukokkal (s némi szélsőjobbos rásegítéssel) elfogadtatták, és mire lapunk megjelenik, valószínűleg már hatályba is léptetik a kötelező orvosi kamarai tagság eltörlését.

Az elfogadott jogszabály lehetővé teszi, hogy a kamarai tagsággal nem rendelkezők is praktizáljanak orvosként, s az etikai eljárások átkerülnek az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz. A kormányzati indoklás szerint, amelyet Takács Péter, a rendőrminisztérium egészségügyért felelős államtitkára vezetett elő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) akadályozza az új ügyeleti rendszer működését, „és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestület jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait”. Takács nem sokkal korábban az őszinte kiborulás jegyében megjegyezte: az, hogy a Kamara fenyegeti az új ügyeleti rendszert támogató tagjait, a „legsötétebb kommunista időket” idézi.

A kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetése nem feltétlenül elborzasztó politikai tett, és a rendszerváltozás óta nem is a Fidesz él vele először. A kamara a még létezgető szocializmus alkonyán, 1988 végén alakult önkéntes alapon. Az 1994 tavaszán, az MDF-kormány utolsó napjaiban elfogadott törvény az orvosoknak kötelező tagságot írt elő a szervezetben, 1997-ben pedig kimondta az Alkotmánybíróság, hogy a kötelező tagság az orvostársadalom speciális szakmája miatt nem sérti a szabad egyesülés alapjogát.

A helyzet a 2006-os választás után ismét változott: a második Gyurcsány-kormány Molnár Lajos szakminiszter irányításával belevágott az egészségügyi reformba, amelynek részeként eltörölte az egészségügyi szférában a kötelező kamarai tagságot. „2006. szeptember 1. a magyar egészségügy szeptember 11-jeként vonul be a történelembe” – kommentálta a számára szörnyű lépést a MOK akkori, Fidesz-kompatibilis elnöke, Éger István. Az egészségügyi bizottság fideszes alelnöke, Mikola István pedig az alábbi harcias kijelentést tette „Remélem, hogy [az orvosok] megszervezik magukat, remélem, hogy megindulnak, remélem, demonstrációk demonstrációkat fognak követni.” Erre aztán nem volt szükség, mert az Őszöd miatt defenzívába szorult kormány kármentésként éppen az egészségügyi reformot engedte el a leghamarabb; jóllehet a meghirdetett intézkedéscsomag több eleme, így a kötelező tagság eltörlése 2007-ben életbe lépett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.