A szerk.

Velem vagy ellenem

A szerk.

Néhány napja kiszivárogtatták a lehetőségét, hétfőn bejelentették, kedden az Országgyűlésben a mamelukokkal (s némi szélsőjobbos rásegítéssel) elfogadtatták, és mire lapunk megjelenik, valószínűleg már hatályba is léptetik a kötelező orvosi kamarai tagság eltörlését.

Az elfogadott jogszabály lehetővé teszi, hogy a kamarai tagsággal nem rendelkezők is praktizáljanak orvosként, s az etikai eljárások átkerülnek az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz. A kormányzati indoklás szerint, amelyet Takács Péter, a rendőrminisztérium egészségügyért felelős államtitkára vezetett elő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) akadályozza az új ügyeleti rendszer működését, „és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestület jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait”. Takács nem sokkal korábban az őszinte kiborulás jegyében megjegyezte: az, hogy a Kamara fenyegeti az új ügyeleti rendszert támogató tagjait, a „legsötétebb kommunista időket” idézi.

A kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetése nem feltétlenül elborzasztó politikai tett, és a rendszerváltozás óta nem is a Fidesz él vele először. A kamara a még létezgető szocializmus alkonyán, 1988 végén alakult önkéntes alapon. Az 1994 tavaszán, az MDF-kormány utolsó napjaiban elfogadott törvény az orvosoknak kötelező tagságot írt elő a szervezetben, 1997-ben pedig kimondta az Alkotmánybíróság, hogy a kötelező tagság az orvostársadalom speciális szakmája miatt nem sérti a szabad egyesülés alapjogát.

A helyzet a 2006-os választás után ismét változott: a második Gyurcsány-kormány Molnár Lajos szakminiszter irányításával belevágott az egészségügyi reformba, amelynek részeként eltörölte az egészségügyi szférában a kötelező kamarai tagságot. „2006. szeptember 1. a magyar egészségügy szeptember 11-jeként vonul be a történelembe” – kommentálta a számára szörnyű lépést a MOK akkori, Fidesz-kompatibilis elnöke, Éger István. Az egészségügyi bizottság fideszes alelnöke, Mikola István pedig az alábbi harcias kijelentést tette „Remélem, hogy [az orvosok] megszervezik magukat, remélem, hogy megindulnak, remélem, demonstrációk demonstrációkat fognak követni.” Erre aztán nem volt szükség, mert az Őszöd miatt defenzívába szorult kormány kármentésként éppen az egészségügyi reformot engedte el a leghamarabb; jóllehet a meghirdetett intézkedéscsomag több eleme, így a kötelező tagság eltörlése 2007-ben életbe lépett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.