A szerk.

Elnyomásban

A szerk.

Oroszországban az elmúlt hetekben – január 23-án, 31-én és február 2-án – tartott tüntetések, illetve az azokra adott hatósági válaszok történelmet írtak, és a legrosszabb fajtából valót.

Az események, melyek e fordulathoz vezettek, Alekszej Navalnij meggyilkolásának kísérletével kezdődtek tavaly augusztusban, amit Navalnij csodával határosan élt túl. Meg pár civil – például a tomszki kórház személyzete – helytállásának és lélekjelenlétének köszönhetően. Putyin ezek után Navalnijt kiengedte az országból, sejthetően Angela Merkel közbenjárására, és erősen bízva abban, hogy Navalnij értett a szóból, feladja politikai ambícióit, és az emigrációt választja. Mint tudjuk, nem ez történt. A Berlinben lábadozó Navalnij egy telefonos trükkel bebizonyította, hogy az orosz titkosrendőrség próbálta megölni, és azt is hamar nyilvánvalóvá tette, hogy visszamegy, és folytatja a harcot a Putyin-rezsim ellen; tudván tudva, hogy már a repülőtéren letartóztatják, és mondvacsinált indokokkal letöltendőre változtatják a korábban – ugyancsak egy kirakatperben – rámért, próbaidőre felfüggesztett három és fél éves börtönbüntetését. Talán az önfeláldozás és a hazaszeretet is épp elég motiváció volt e hősies cselekedethez – a politikai remény pedig az lehetett, hogy a koncepciós ítélet, az égbekiáltó gazság nyomán felserkenő nép, a folytonos utcai demonstrációk fordulópontot hoznak majd a rezsim társadalmi megítélésében, s megrendítik annyira a támogatottságát, hogy valamelyest kinyílik a szeptemberi törvényhozási választás előtt a demokratikus politizálás mezeje. És lehet, hogy maga Navalnij börtönben lesz, ami nem épp az ideális kampány-főhadiszállás, de van a mozgalmának épp elég embere és szervező ereje ahhoz, hogy érdemben elő tudja segíteni az ellenzéki jelöltek sikerét.

Azt, hogy ez nem légből kapott elképzelés volt, a Navalnij visszatérésére és bírósági ítéletére adott népi reakció igazolja: a tüntetések a szervezők becslése szerint összesen több mint 300 ezer embert mozgattak meg. Ráadásul nem csak Moszkva és Szentpétervár polgárias, nyugatos közönségét: az ország távoli, váratlan pontjain is sokan tiltakoztak. Ilyen méretű demokratikus megmozdulások Oroszországban az elmúlt harminc évben soha nem zajlottak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.