A szerk.

Erkölcsös szülés

A szerk.

„Az, hogy azt gondolja valaki, hogy neki egyedülállóként joga van ahhoz, hogy neki egyedülállóként, anélkül, hogy lenne párja, enélkül neki joga van ahhoz, hogy neki gyereke legyen, és ezt a jogot vívja ki magának, az a gyermek oldaláról közelítve, megfosztja őt attól, hogy neki édesanyja és édesapja legyen” – Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárból buggyant ki imígyen a magyar jövőért érzett felelősség péntek este az RTL Klubon.

Bevalljuk, az egyedülálló nők gyerekvállalási kedvét helytelenítő államtitkár kissé megzavart minket az elmúlt hónapok kormányzati szaporodásoffenzívája után. Melynek keretében épp csak az nem hangzott el – vagy tán valahol elhangzott már, csak még nem kapott nagy nyilvánosságot –, hogy „lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség”. Most akkor szüljék tele a magyar nők a Kárpát-medencét, vagy se?

Gyéren szállingózó belfideszes hírek szerint Orbán Viktor totál ki van bukva amiatt, hogy bár istenesen odateszi magát az ügy érdekében, a magyar rendületlenül fogyik. Röviddel a megnyert áprilisi választás után bejelentette, hogy a nagy cél érdekében megállapodást kíván kötni a magyar nőkkel. Ez természetesen nem az első lépés volt, hiszen az előző év végén már meghirdette a nemzeti demográfiai programot. És azóta mennyi minden megvalósult! Családi adókedvezmény, csok, diákhitel elengedése, gyed extra, a fennálló lakáshitelből 1-1 milliót leír az állam a harmadik és a további gyermekek után, 10 milliós kamatmentes kölcsön a fiatalok életkezdési támogatásaként. És akkor a jelenleg is zajló nemzeti konzultációról – amely bízvást tekinthető e nagyszerű sorozat betetőzésének – még nem is beszéltünk. A vak is látja, hogy a belét kidolgozza ez az ember – a kis magyar kölykök tíz- és százezrei meg sehol.

Nem, nem a demográfiai helyzet súlyosságán viccelődünk. Komoly tanulmányok sora elemzi, milyen gondokat okoz már a közeli jövőben is a társadalom aggasztó ütemű elöregedése. De ezek az analízisek azt is kimutatják, hogy csak pénzzel nem oldható meg e probléma. A társadalmi közegnek kell olyannak lenni, ahol van miért gyereket vállalni, ahol az állam biztosítja a színvonalas oktatást, egészségügyet, ahol a gyerekeket vállaló nő és férfi számára is adott a lehetőség arra, hogy képességeit kibontakoztatva minél teljesebb életet élhet. Röviden: ahol van perspektívája a jövőnek. (Azt, hogy Magyarországon mekkora az ez iránti vágy, a fiatal korosztályok tömeges kivándorlása jelzi: a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2018-as jelentése szerint tavaly év elején 461 ezer magyar migráns élt külföldön, míg három évvel korábban csak 330 ezer. Velük vajon hány már élő és leendő magyar kisgyerek hagyta itt az országot az utóbbi években?)

A NER ezeket a kereteket nem biztosítja, sőt feljogosítva érzi magát arra, hogy minduntalan belepofázzon a polgárok legszemélyesebb ügyeibe; például előbb közli, hogy igazából csak azokat a nőket veszi emberszámba, akik szülnek, majd azt is meghatározza, hogy mit tekint erkölcsös szülésnek (ha jól értjük az államtitkár idézett szavait). Logikailag ebből az következik, hogy aki e feltételeket nem teljesíti (tehát vagy nem szül, vagy nem párkapcsolatban, feleségként szül), az a NER számára nem létezik. Sőt, mivel a NER önértelmezésében a rendszer Magyarországgal egyenlő, az ilyenek Magyarország számára sem léteznek többé. Fölösleges kolonc mindahány a nemzet makulátlan testén.

(Kövér László 2008-ban, amikor a Fidesz számára váratlan 2002-es választási vereség okait elemezte, ezt mondta: „Valamikor, a választások előtt a tapolcai Tescóban álltam sorba. Észrevettem, hogy egy több gyerekkel lévő anya rátolta a kosarát az előtte álló középkorú nő sarkára. Az méltatlankodva szólt vissza: »Azért, mert nincs gyerekem, még én is ember vagyok!« Akkor döbbentem rá, hogy valamit végzetesen elrontottunk.” Mielőtt bárki meghatódna e tiszta szavaktól, eláruljuk: Kövér utóbb visszavonta az interjút.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.