A szerk.

Erősödő jelek

A szerk.

Időközi önkormányzati választást nyert egy szolnoki egyéni körzetben az MSZP, ráadásul olyanban, amelyik az előző választásokon egyértelműen jobbra húzott.

A győztes fordulatról beszél, éppen úgy, mint hónapokkal ezelőtt a dunaföldvári és a soproni részsikerei után. Ez persze természetes, elvégre a 2006 utáni vesszőfutást és a 2010-es agyagba döngölést követően a szocpártban minden apró örömöt ki akarnak élvezni. Ennek láttán ősszel jobbára csak a szánkat húztuk (lásd: Gyenge jelek, Magyar Narancs, 2012. október 11.), mondván, egy időközi önkormányzati és egy általános országgyűlési választás között ég és föld a különbség, az előbbi jó eredménye nem garantálja az utóbbin vágyott diadalt. Azóta viszont sok minden történt az ellenzéki térfélen - megjelent az Együtt 2014 Bajnai Gordonnal, amely rövid úton elkönyvelhette első kudarcát, minekutána az LMP nem kíván az MSZP-vel és senki mással sem, akinek a szocialistákhoz köze van, kooperálni -, de bizonyossá csak az vált, ami azért eddig is tudható volt: Orbánt vagy az MSZP győzi le, vagy senki. Pontosabban: lehetősége a győzelemre rajta kívül nincs igazából senki másnak. "Taktikai" okokból a nyilvánosság előtt persze el lehet játszani, hogy tulajdonképpen nem a szocpárt viszi a prímet, de ezzel aligha téveszthető meg bárki is. Például azért, mert - kétségbeejtő vagy sem - a szocpárt létezik. Meg azért - szomorú vagy sem -, mert a szocpárt nem puszta internetes hype, hanem élő szervezet háttérintézményekkel, alapszervekkel, plakátragasztó, cédulagyűjtő aktivistákkal.

Aki a kizárólag a moralizáló politikai publicisztikákban és politikusi nyilatkozatokban létező virtuális világot nem téveszti össze a valósággal, az láthatja, hogy az MSZP-vel újra megtörténik az, ami megesett vele 1992-1994, 2000 és 2002 között, és ami megesett a Fidesszel és Orbán Viktorral is 2007 és 2010 között. Számított valamit is 1994-ben Horn Gyula múltja? Érdekelte a jobboldali közönséget 1998-ban Orbán múltja? Hát a baloldaliakat 2002-ben a Tocsik-ügy? És a hárommillió Fidesz-szavazót 2010-ben az Országimázs Központ, az Orbán-bányák, a Simicska-birodalom vagy Tokaj szőlővesszeje? A volt kormánypártokat, amelyeket a leváltásukkor a hányingerig utált a szavazókorú népesség többsége, és minimum kiábrándult belőlük korábbi szavazóik nem csekély hányada, az évek múltával mind többen tanulták meg újra elfogadni. Mert, akármennyire is frusztráló, nem volt más, akiről elképzelhető volt, hogy adott helyzetben képes az ország problémáival valamit kezdeni. Semmi nem utal arra, hogy 2014-ben - már ha egyáltalán elvergődünk odáig - nagyon másként alakul majd. Szolnok előtt sem az volt a kérdés, hogy Bajnai Gordon, ha miniszterelnök-jelölt lesz, ténylegesen melyik pártnak lesz a jelöltje. Hanem az, hogy az adott esetben ismét lehetőséghez jutó volt kormánypártnak lesz-e elég ereje és kellő tartása ahhoz, hogy ezúttal ne szarjon a ventilátorba. 2002 és 2010 után nem volt, még ha az előbbi garnitúra nem is oly látványosan reccsentett a forgó lapátok közé, mint a 2010 utániak. Ez van.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.