A szerk.

Értelmezési kísérlet

A szerk.

Elképzelhetetlen csoda magyarnak lenni, jóval nagyobb, mint ha csak simán embernek születik valaki.

Épp ideje volt, hogy a világ, de legalább Európa felismerje ezt, és leboruljon a magyarok és az ő jelenkori kormányuk meg kormányfőjük teljesítménye előtt. A magyarok erőfeszítésének és a kormány politikai teljesítményének köszönhetően vannak arra utaló jelek, hogy a világórát Európában egyre többen a magyar időhöz igazítják vagy fogják igazítani – erről például Kövér László házelnöktől értesültünk. Magyarország Orbán Viktor vezetésével élen jár az európai civilizáció megújításában – ezt a kormánymédiából tudhatjuk. „Magyarországnak mára olyan tekintélye és tisztelete lett Európában és a világban, amilyen száz éve nem volt, elismerik az ország vízióját, vezetőjét és azt, hogy az ország sokkal fontosabb szerepet játszik Európában, mint ami például a méretéből, lakosságszámából vagy gazdasági erejéből adódna.” Ezt egy külügy­minisztériumi államtitkár mondta a 444.hu tudósítása szerint. Összegezve: az évszázados kishitűség után (amit idegenek, engedékenyebben: idegenszívűek vertek a magyarokba) végre felemelt fejjel, egy harci kutya elszántságával vetjük szilárd tekintetünket a jövőbe. Mert többé nem félünk kimondani, „hiszen már mindenki látja: Magyarország a hegyen épült város, és köztudott, hogy azt nem lehet elrejteni. Nőjünk fel ehhez a küldetéshez, teremtsük meg magunknak és mutassuk meg a világnak, milyen is az igazi, mély és magasabb rendű élet, amelyet a keresztény szabadság eszményére építettünk”, ami „az összezavarodott, tájékozódását vesztett és végzetes bajoktól gyötört Európát” is megmentheti – mindezekről pedig (inkluzíve a kutya harcossága) maga a Nagy Reformer, Európa erős embere, a nemzet vezetője biztosította népét szónoklataiban.

Magyarország mennyország.

Apró szépséghiba, hogy ezeket kormánypárti politikusok mondják magukról, nem pedig róluk, a munkájukról mondja a külföld vagy akár hazai ellenzékük. Az abszurdig fokozott öntömjénezés részben kommunikációs hadművelet – egyrészt a művelt világ mind leplezetlenebb és mélyebb megvetését kell ily módon kompenzálni legalább a hardcore szavazók megnyugtatásáért, másrészt szolgálja az egyre szemérmetlenebb lopás megideologizálását is (például a „keresztény szabadság” előrángatása – ami e formájában a 2010 előtti magyar nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy a „minden az enyém, amire csak rámutatok, mindent megtehetek, amit csak akarok” szabadsága). Ám Orbánéknak mintha tényleg nem volna elég elvbarátaik (a Salvini- meg Strache-féle kalandorok) csodálata. Mint amikor – jól ismert hazai példával élve – hatodvonalbeli művészek (írók, színészek, zenészek stb.) szopják le kölcsönösen egymást, majd szapulják együtt tökéletes összhangban világhírű pályatársaikat, mondjuk a „nemzeti értékek” képviseletét számon kérve rajtuk – miközben majd megdöglenek az általuk támadottak elismerő pillantásáért. Orbán is hasonlóra vár. A „hanyatló”, „dekadens” Nyugat dicséretére, vagy legalább megértésére – mert mégis csak az lenne az igazi… Ezért ült le és csinált hülyét magából (és, ne ámítsuk magunkat, mindannyiunkból), amikor tavasszal Bernard-Henri Lévynek (a beszámolók szerint) kimerítő részletességgel tárta fel a lelkét. De a másik fél ilyenkor legfeljebb egy korlátlan hatalomhoz jutott zavaros fejű akarnokot lát. Nincs megértés, csodálat meg végképp nincs. Úgy képzeljük, hogy ez szörnyű érzés lehet annak, aki kiválasztottnak hiszi magát. Mi marad hát neki? Az infantilizmusba hajló öndicséret minden elképzelhető módon, és a frusztrációt levezető erőszakosság. Ennek vagyunk tanúi nap mint nap.

 

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)