A szerk.

Értik a humort, csak nem szeretik

A szerk.

A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-i végzésében jogerősen is elutasította a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) bejegyzését, többek között arra hivatkozva, hogy "a párt neve nem fejezi ki annak valós működését, tevékenységét, és ezáltal nem felel meg a névvalódiság követelményének". Igaz, a magas hivatal elismeri, hogy "a humor politikában való megjelenítése nem elvetendő gondolat", de egy a közhatalom gyakorlására törekvő pártnál az ilyen névválasztás "a pártként való működés komolytalan voltára" utal.

Azért itt valami nagyon félre van értve.

A pártalapítás és a pártnév megválasztása az egyesülési jog körébe tartozik. Ezt a jogot nemcsak az alaptörvény, hanem az Emberi Jogok Európai Egyezménye is garantálja; utóbbi szerint "mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához", és "e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek". Egy párt "komolytalan" elnevezése vajh' melyik kategóriába illik? Nemzetbiztonsági kockázat lenne a kétfarkúság? Esetleg zavargásokhoz vezetne? Erkölcsromboló, netán közegészségügyi katasztrófával járna?

A bíróság az európai egyezményben ismertetett korlátozásokat megismétlő hatályos magyar törvényekre hivatkozott, amikor a névvalódiság érvét elővette, és a párt nevének, tevékenységének komolytalanságára alapozva elutasította a bejegyzést. De ha a hazai jogszabályok ennyire szigorú előírásokat tartalmaznának is, ettől a döntés még alkotmányellenes, hiszen nemzetközi szerződésbe ütközik. (Csakúgy, mint az előzetes regisztráció, amit hiába írt bele a választási eljárásba a parlamenti kétharmad, az Alkotmánybíróság januári döntése szerint ez bizony ütközik az előbb hivatkozott emberi jogi egyezménnyel, azaz alkotmányellenes. Ami még akkor is döntő fontosságú, ha a regisztrációt végül nem erre alapozva semmisítették meg.) A történetnek ez az alapjogi vonulata - ami a hírek szerint nem lezárt ügy, az MKKP fellebbez a döntés ellen.

Jól teszi. Az ugyanis irreleváns, hogy viccpártról van-e szó. A bíróság, ugye, arra jutott, hogy a Kétfarkú Kutya "megtévesztésre alkalmas, a szervezet céljával kapcsolatba nem hozható és nem utal a szervezet alapszabályban rögzített tevékenységére sem". Most képzeljük el, hogy ez a bíróság dönt az LMP bejegyzéséről. Az LMP mit ígér? Hogy más lesz a politika? De hiszen nem lesz más, a párt is választáson indul, a hatalomért versenyez! Ez bizony igencsak "félrevezető" pártnév.

Aki azt gondolja, hogy csupán egy viccpárt jövőjéről van szó, téved. Nem tudjuk, hogy a bírósági döntést mennyiben befolyásolta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a klímája, hiszen az a szervezeti törvény, amelyre a bíróság hivatkozott, és amely a névvalódiság követelményét előírja, a mostani Országgyűlés műve. De még ezzel együtt sem az volt a jogalkotói szándék, hogy a bíróság a saját ízlése szerint döntsön arról, mi komolytalan és mi nem.

Ha a már bejegyzett pártok vezetői hangosan tiltakoznak e döntés ellen, az arra utalt volna, hogy megértik: nem csupán a Kétfarkúról van szó, hanem arról, hogy jogában áll-e egy bírónak pusztán az ízlésére és a humorérzékére alapozva megakadályozni állampolgárok csoportját alapvető jogaik gyakorlásában. Az MKKP bejegyzésének elutasításánál is szomorúbb lenne, ha ez nem bántaná azok szemét, akiknek ezt a jogát - még - nem korlátozták.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.