A szerk.

Értik a humort, csak nem szeretik

A szerk.

A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-i végzésében jogerősen is elutasította a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) bejegyzését, többek között arra hivatkozva, hogy "a párt neve nem fejezi ki annak valós működését, tevékenységét, és ezáltal nem felel meg a névvalódiság követelményének". Igaz, a magas hivatal elismeri, hogy "a humor politikában való megjelenítése nem elvetendő gondolat", de egy a közhatalom gyakorlására törekvő pártnál az ilyen névválasztás "a pártként való működés komolytalan voltára" utal.

Azért itt valami nagyon félre van értve.

A pártalapítás és a pártnév megválasztása az egyesülési jog körébe tartozik. Ezt a jogot nemcsak az alaptörvény, hanem az Emberi Jogok Európai Egyezménye is garantálja; utóbbi szerint "mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához", és "e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek". Egy párt "komolytalan" elnevezése vajh' melyik kategóriába illik? Nemzetbiztonsági kockázat lenne a kétfarkúság? Esetleg zavargásokhoz vezetne? Erkölcsromboló, netán közegészségügyi katasztrófával járna?

A bíróság az európai egyezményben ismertetett korlátozásokat megismétlő hatályos magyar törvényekre hivatkozott, amikor a névvalódiság érvét elővette, és a párt nevének, tevékenységének komolytalanságára alapozva elutasította a bejegyzést. De ha a hazai jogszabályok ennyire szigorú előírásokat tartalmaznának is, ettől a döntés még alkotmányellenes, hiszen nemzetközi szerződésbe ütközik. (Csakúgy, mint az előzetes regisztráció, amit hiába írt bele a választási eljárásba a parlamenti kétharmad, az Alkotmánybíróság januári döntése szerint ez bizony ütközik az előbb hivatkozott emberi jogi egyezménnyel, azaz alkotmányellenes. Ami még akkor is döntő fontosságú, ha a regisztrációt végül nem erre alapozva semmisítették meg.) A történetnek ez az alapjogi vonulata - ami a hírek szerint nem lezárt ügy, az MKKP fellebbez a döntés ellen.

Jól teszi. Az ugyanis irreleváns, hogy viccpártról van-e szó. A bíróság, ugye, arra jutott, hogy a Kétfarkú Kutya "megtévesztésre alkalmas, a szervezet céljával kapcsolatba nem hozható és nem utal a szervezet alapszabályban rögzített tevékenységére sem". Most képzeljük el, hogy ez a bíróság dönt az LMP bejegyzéséről. Az LMP mit ígér? Hogy más lesz a politika? De hiszen nem lesz más, a párt is választáson indul, a hatalomért versenyez! Ez bizony igencsak "félrevezető" pártnév.

Aki azt gondolja, hogy csupán egy viccpárt jövőjéről van szó, téved. Nem tudjuk, hogy a bírósági döntést mennyiben befolyásolta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a klímája, hiszen az a szervezeti törvény, amelyre a bíróság hivatkozott, és amely a névvalódiság követelményét előírja, a mostani Országgyűlés műve. De még ezzel együtt sem az volt a jogalkotói szándék, hogy a bíróság a saját ízlése szerint döntsön arról, mi komolytalan és mi nem.

Ha a már bejegyzett pártok vezetői hangosan tiltakoznak e döntés ellen, az arra utalt volna, hogy megértik: nem csupán a Kétfarkúról van szó, hanem arról, hogy jogában áll-e egy bírónak pusztán az ízlésére és a humorérzékére alapozva megakadályozni állampolgárok csoportját alapvető jogaik gyakorlásában. Az MKKP bejegyzésének elutasításánál is szomorúbb lenne, ha ez nem bántaná azok szemét, akiknek ezt a jogát - még - nem korlátozták.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.