A szerk.

„Elnök Úr! Mélységes aggodalommal és felháborodással értesültem arról, hogy Ön Szőcs Géza kulturális államtitkárral és a szélsőjobboldali Jobbik elnökével, Vona Gáborral együtt részt vett azon a szertartáson, amelyet Nyirő József, a nyilasparlament egykori tagja tiszteletére rendeztek Romániában. Gyalázatosnak tartom, hogy a Magyar Országgyűlés elnöke olyan eseményen jelenik meg, amelyen a Horthy- és a Szálasi-korszak fasiszta ideológusa előtt tisztelegnek” – így kezdődött az a Kövér Lászlóhoz írott levél, ami végül oda vezetett, hogy megint lesül a bőr a képünkről.

A legutóbbi hír talán az, hogy valamelyik fideszes országgyűlési képviselő kettesével vitte szobára a művésznőket a most épp maffiavádak terhe alatt rabláncon sínylődő Vizoviczki László egyik kupoldájában. Nem nagy ügy, ugye?

Hány kabinet lesz vagy nem?

Orbán nem lép ki az unióból, amíg ő személyesen és az ország pénzt kap tőle. Abban a pillanatban, amikor már nem kap sem ő, sem Magyarország, minden érve a távozás mellett szól majd.

A hétvégén tisztújító kongresszust tartott a Magyar Szocialista Párt, s ki is cserélődött rendesen a vezetése.

Hogy ki lesz annak a csapatnak a tagja, amelyik nagybrit részről leül majd az unióval átbeszélni az elválás részleteit, még nem tudjuk, de előbb-utóbb kitalálják.

A múlt héten egy személyiségi jogi perben a szembesítésre beidézett Portik Tamás – aki egy gyilkossági ügy jogerős elítéltjeként jelenleg börtönbüntetését tölti – terhelő vallomást tett elsősorban is Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőre, volt belvárosi polgármesterre, aztán Habony Árpádra és annak nagynénjére, valamint a névvel nem említett Rubovszky György KDNP-képviselőre.

Az emberek megállították a villamost a Nagykörúton, hogy harsányan hangot adjanak labdarúgással kapcsolatos érzelmeiknek – 1954-ben történt, s azt kiabálták: „Vesszen Sebes!”, „Vesszen Puskás!”.

Még egy hét van a június 23-i nagy eseményig. Azért szólunk ennyivel előre, hogy mindenkinek legyen ideje szép kényelmesen összecsinálnia magát.

Kósa Lajos arról híres, hogy képtelen két összefüggő mondatot egymás után elmondani, akár papír van a kezében, akár fejből próbálkozik. Ha beütöd a keresőbe, hogy „Kósa Lajos belezavarodott”, találatok tömegét kapod, az igazán cifra fémkupakos dumától azon át, hogy most jó dolog-e a szegregáció vagy nem annyira, egy szimpla habonyozásig mindenből képes kabarétréfák tárgyául szolgáló értelmetlenségeket faragni a szájával.

Hétfőn a bíróság első fokon bűnösnek talált, és két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy férfit kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt.

A „sors furcsa tréfája”: a minap szinte egyszerre repült a parlamentből Novák Előd személye és dicstelen politikai pályafutásának valószínűleg egyetlen pozitív tartalmakat is hordozó cselekedete, az tudniillik, hogy az év elején egyszerűen fogta magát, s nyilvánosságra hozta a Fidesz hatodik alkotmánymódosításra vonatkozó tervezetét.

A HVG-ben megjelent Lánczi András-féle korrupcióértelmezés szerint ami a szemünk előtt zajlik, az 1. nem az ország el- és szétlopása, a magyar jövő ellehetetlenítése, hanem egy politikai elképzelés végrehajtása, jelesül a nemzeti burzsoázia megteremtésére tett kísérlet, és 2. különben is, ha ez lopás, akkor az 1945 utáni államosítás és az 1989 utáni privatizáció is ugyanilyen lopás volt.

A Jobbik kongresszusa kellemesen telt, a pártelnök szinte mindent elintézett, aminek elintézésére indult pár hete.