A szerk.

Hárítunk

A szerk.

„Természetesen minden rendőr megkapja a megfelelő kiképzést, de az ilyen helyzetekre nem lehet felkészülni” – nyilatkozta Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára a múlt csütörtöki rendőrgyilkosság után. „Az intézkedő kollégák nem feltétlenül számíthattak arra, hogy egy ilyen agresszív valakivel lesz dolguk” – tette hozzá.

A szakszervezeti vezető szerint tehát csak a véletlenek szerencsétlen egybeesésével magyarázható, hogy egy dühöngő férfi képes volt arra, hogy az őt megfékezni próbáló három rendőrt megkéselje, és az egyikükön halálos sebet ejtsen. Ám ennek ellenére is lehetnek kétségeink afelől, hogy valóban elkerülhetetlen volt-e a tragédia. Például jó lenne tudni, hogy a szakszervezeti főtitkár pontosan mit ért „kiképzés” alatt. Hiszen ha szerinte az „természetesen megfelelő” volt, akkor – a bevett rendőri kifejezéssel – nem igazán életszerű, hogy „egy agresszív valaki” képes legyen megsebesíteni három jól kiképzett fegyverest, akik közül az egyik bele is hal. Vagy ha mégis, akkor vélhetően a rendszerrel van baj.

Ilyenkor egy normális országban a belügy­miniszter – ha nem mond le azonnal –, haladéktalanul alapos, minden körülményre kiterjedő, időt és fáradságot nem kímélő vizsgálatot rendel el, a sajtó pedig pontos tájékoztatást kap e vizsgálat minden lépésé­ről. Nálunk ilyesmi fel sem merült. „A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a miniszter úr személyesen tette tiszteletét itt a helyszínen”, lelkendezett a Hír Tv helyszíni tudósítója, ám a miniszteri vizitet követő sajtótájékoztatón – ahol a megváltoztathatatlan felmondása mellett kizárólag a bajtársiasságot és hősiességet hangsúlyozták – Pintér Sándor nem vett részt. A belügyminiszternek a gyilkosság óta eltelt öt napban sem volt semmi mondanivalója, már azon túl, hogy megtette az ilyenkor szokásos tiszteletkört: hősi halottá nyilvánította az elhunytat és kitüntette a sebesülteket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.