A szerk.

Helyedre

A szerk.

Február 1-jétől Stumpf István volt alkotmánybíró kormánybiztosként koordinálja a felsőoktatás ún. modellváltását, bármit takarjon is ez a job description.

Orbán Viktor Facebook-posztban üdvözölte a „fedélzetre” visszatérő régi bajtársat, s egykori kancelláriaminiszterének (1998–2002) landolását „eddig példa nélkül álló egyetemi fejlesztési program”, s az erre szánt impozáns összeg (1500 milliárd) belengetésével tette vonzóbbá. A friss kormánybiztos a feladatot örömmel és meghatottan elvállalta, és a Népszavában nyomban ki is jelentette, hogy az „egyetemek nem lehetnek politikai csatározások színhelyei”.

Gyönyörű, bátor szavak! Értékükből levon valamicskét az a tény, hogy a „politika” – mert hát mi másnak is nevezhetnénk azt, ha a törvényhozás törvényt alkot, a kormány meg kormányoz – épp most barmolt szét durván vagy egy tucat egyetemet, alkalmasint véglegesen. A rapid, zsarnoki módon kierőszakolt modellváltás célját és talán fő értelmét épp az egyetemfenntartó alapítványok névsorát böngészve fejthetjük meg: megannyi aktív és kiérdemesült (orbánista) politikus. Stumpf alighanem azt értette „politikai csatározáson” (amelytől testével óvni kívánja a felsőoktatást!), amikor a színművészetisek egyetemük autonómiájáért küzdenek, vagy más egyetemi polgárok azon aggodalmuknak adnak hangot, hogy intézményük „átalakításának” leplezetlenül politikai motivációi vannak. Annak min­den­esetre eddig nem észleltük nyomát, hogy Stumpfnak baja lenne azzal a nyers voluntarizmussal, amelyet a Telex tudósítása szerint a szegedi egyetem rektorhelyettese így jellemzett kétségbeejtő beletörődéssel: „Amit nyilván mindannyian tudnak, hogy ha egyszer a miniszter úr reggel úgy ébred, vagy a miniszterelnök úr, hogy holnaptól minden egyetem alapítványi, akkor úgy lesz.” 

Tényleg, minek ide politika?

Ám lehet, hogy tévedünk! És éppen Stumpf lesz az, aki helyretolja a felsőoktatásban kizökkent időt? 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.