A szerk.

Internyet

A szerk.

A magyar nép választáshoz való joga meg a szabad politikai verseny újabb abúzus alanya lett hétfőn, amikor is a kormánypártok elfogadták egy Vas Imre nevű fideszes képviselő módosító indítványát, amit a választási eljárási törvényhez nyújtott be.

Vas egyébként politikai karrierje felszárnyalása előtt Pesterzsébeten volt autószerelő, majd gépjárművezető-oktató; és ha a soroksári műszaki és gépjármű-kárszakértő mester, Kubatov Gábor képességeit és pályáját is eszünkbe idézzük, látnunk kell, hogy a dél-pesti gépjármű-irányultságú populációban a statisztikai átlagot messze meghaladóan teremnek internet-, kampány- és internetkampány-guruk.

Vas most azt javasolta, hogy a kereskedelmi tévékben és internetes újságokban egyáltalán ne lehessen politikai hirdetést feladni. Az, hogy Vas a nyomtatott sajtóban és a közterületeken, vagyis utcai plakáton engedélyezné a fizetett politikai hirdetések közzétételét, nyilván teljesen független attól, hogy S. Lajosnak a nyomtatott sajtóban és a közterületi reklámozásban vannak közvetlen érdekeltségei, nincsenek viszont a kertévékben meg a két legnagyobb hírportálban. Ez persze csak spekuláció, de ha nem ebbe az irányba, vagy nem kizárólag ebbe az irányba spekulálunk, még rosszabb következtetésekre jutunk. Az internetes politikai kampányok tiltása nagyszámú honfitársunkat fosztaná meg attól, hogy tájékozódjon a politikai választékról, hogy eljussanak hozzá azok az információk, amelyek nemcsak segítenék a döntésben, de egyáltalán belevernék a fejébe, hogy választás lesz nemsokára. A pártok pedig nemcsak attól esnek el, hogy a kereskedelmi televíziók és a nagy portálok többmilliós közönségét programjukkal, ideáikkal, felszólításaikkal bombázzák meg, de az apróbb adományok gyűjtésétől is: annak dacára, hogy ez lehet a pártfinanszírozás legdemokratikusabb és legáttetszőbb módja, amit orrba-szájba használnak is szerte a demokratikus világban. Vas Imre ezenkívül még egy apró részletet írt bele főművébe. Azt tudniillik, hogy a kampány - az az időszak tehát, amikor a pártok egyáltalán szólhatnak a választókhoz - a választást megelőzően 50 nappal kezdődik: azaz hónapokkal a választói feliratkozás, a regisztráció kezdete, azaz a választási kampány valódi kezdete után.

A gecizés tehát folytatódik, egyébként úgy, ahogyan azt ez a lap megjósolta, a kampány szabályozásával: talán már csak a pártfinanszírozás Fidesz-barát újraszabása van hátra. A legnagyobb hatású és legtöbb választópolgárt elérő tömegmédiumokból az ellenzéki pártokat kiszorították, a közmédiumok pedig a kormánypárt teljes kontrollja alatt álló Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon és arányban engedik majd be őket. Sem Vas módosítója, sem egyéb módosítók, de még az anyja valaga sem szól arról, hogy a közmédiumok a választási kampányban nem nyomathatnak fizetett vagy nem fizetett kormánypropagandát.

A végére kettő megválaszolatlan kérdésünk maradt: az egyik, hogy mi történik akkor ebben az országban, ha egy törvény, történetesen ez, amiről most írunk, ordítóan alkotmányellenes. Az ugyanis még Orbán alaptörvényében is benne van, hogy "Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit", meg az is, hogy a "pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában". Az Alkotmánybíróság pedig épp a médiatörvény legdurvább részeit elmeszelő határozatának indoklásában szólt olyat, hogy "a sajtószabadság valamennyi médium szabadságát felöleli, ezért korlátozásának szempontjai is vonatkoznak valamennyi médium szabályozására". Ez a szabályozás viszont nem "biztosítja", hanem korlátozza a szabad tájékoztatás feltételeit, a pártokat pedig (egy kivételével) meggátolja abban, hogy közreműködjenek a népakarat kialakításában; viszont ok nélkül diszkriminál a különféle sajtóvállalkozások között.

A módosítókkal feljavított, és a regisztráció, a választói feliratkozás bevezetése miatt már így is alapjogokat és az alaptörvényt sértő választási eljárási törvény végszavazásáig még egy hét van hátra. Utána érdemi tartalmához már csak az Alkotmánybíróság szólhat hozzá: ahhoz viszont, hogy az AB ezt egyáltalán megtehesse, a köztársasági elnöknek kell lépnie. Nem visszaadni a parlamentnek a törvényt, ahogy pár esetben már megtette, hanem normakontrollra küldeni az AB-hez. Amelynek viszont aligha lenne más választása, mint ezt a törvényalkotási hulladékot kikukázni. Annál is inkább, mert ahogy a választói regisztráció esetén sem vette a törvényalkotó a fáradságot, hogy érdemben megérvelje a bevezetését, úgy most Vas javaslatának indoklásában az internet kizárásának okáról egy, de egyetlen büdös szó nem hangzik el. Igaz, dicséretes szeméremmel azt sem írta bele Vas, hogy azért van erre szükség, mert ebben az országban csak Orbán Viktor kampányolhat, a többiek bekaphatják. És ez lett volna a másik kérdésünk, amit így meg is válaszoltunk: hogy hol képzelik ők az arcátlanság határát. Hát itt.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?