A szerk.

Internyet

A szerk.

A magyar nép választáshoz való joga meg a szabad politikai verseny újabb abúzus alanya lett hétfőn, amikor is a kormánypártok elfogadták egy Vas Imre nevű fideszes képviselő módosító indítványát, amit a választási eljárási törvényhez nyújtott be.

Vas egyébként politikai karrierje felszárnyalása előtt Pesterzsébeten volt autószerelő, majd gépjárművezető-oktató; és ha a soroksári műszaki és gépjármű-kárszakértő mester, Kubatov Gábor képességeit és pályáját is eszünkbe idézzük, látnunk kell, hogy a dél-pesti gépjármű-irányultságú populációban a statisztikai átlagot messze meghaladóan teremnek internet-, kampány- és internetkampány-guruk.

Vas most azt javasolta, hogy a kereskedelmi tévékben és internetes újságokban egyáltalán ne lehessen politikai hirdetést feladni. Az, hogy Vas a nyomtatott sajtóban és a közterületeken, vagyis utcai plakáton engedélyezné a fizetett politikai hirdetések közzétételét, nyilván teljesen független attól, hogy S. Lajosnak a nyomtatott sajtóban és a közterületi reklámozásban vannak közvetlen érdekeltségei, nincsenek viszont a kertévékben meg a két legnagyobb hírportálban. Ez persze csak spekuláció, de ha nem ebbe az irányba, vagy nem kizárólag ebbe az irányba spekulálunk, még rosszabb következtetésekre jutunk. Az internetes politikai kampányok tiltása nagyszámú honfitársunkat fosztaná meg attól, hogy tájékozódjon a politikai választékról, hogy eljussanak hozzá azok az információk, amelyek nemcsak segítenék a döntésben, de egyáltalán belevernék a fejébe, hogy választás lesz nemsokára. A pártok pedig nemcsak attól esnek el, hogy a kereskedelmi televíziók és a nagy portálok többmilliós közönségét programjukkal, ideáikkal, felszólításaikkal bombázzák meg, de az apróbb adományok gyűjtésétől is: annak dacára, hogy ez lehet a pártfinanszírozás legdemokratikusabb és legáttetszőbb módja, amit orrba-szájba használnak is szerte a demokratikus világban. Vas Imre ezenkívül még egy apró részletet írt bele főművébe. Azt tudniillik, hogy a kampány - az az időszak tehát, amikor a pártok egyáltalán szólhatnak a választókhoz - a választást megelőzően 50 nappal kezdődik: azaz hónapokkal a választói feliratkozás, a regisztráció kezdete, azaz a választási kampány valódi kezdete után.

A gecizés tehát folytatódik, egyébként úgy, ahogyan azt ez a lap megjósolta, a kampány szabályozásával: talán már csak a pártfinanszírozás Fidesz-barát újraszabása van hátra. A legnagyobb hatású és legtöbb választópolgárt elérő tömegmédiumokból az ellenzéki pártokat kiszorították, a közmédiumok pedig a kormánypárt teljes kontrollja alatt álló Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon és arányban engedik majd be őket. Sem Vas módosítója, sem egyéb módosítók, de még az anyja valaga sem szól arról, hogy a közmédiumok a választási kampányban nem nyomathatnak fizetett vagy nem fizetett kormánypropagandát.

A végére kettő megválaszolatlan kérdésünk maradt: az egyik, hogy mi történik akkor ebben az országban, ha egy törvény, történetesen ez, amiről most írunk, ordítóan alkotmányellenes. Az ugyanis még Orbán alaptörvényében is benne van, hogy "Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit", meg az is, hogy a "pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában". Az Alkotmánybíróság pedig épp a médiatörvény legdurvább részeit elmeszelő határozatának indoklásában szólt olyat, hogy "a sajtószabadság valamennyi médium szabadságát felöleli, ezért korlátozásának szempontjai is vonatkoznak valamennyi médium szabályozására". Ez a szabályozás viszont nem "biztosítja", hanem korlátozza a szabad tájékoztatás feltételeit, a pártokat pedig (egy kivételével) meggátolja abban, hogy közreműködjenek a népakarat kialakításában; viszont ok nélkül diszkriminál a különféle sajtóvállalkozások között.

A módosítókkal feljavított, és a regisztráció, a választói feliratkozás bevezetése miatt már így is alapjogokat és az alaptörvényt sértő választási eljárási törvény végszavazásáig még egy hét van hátra. Utána érdemi tartalmához már csak az Alkotmánybíróság szólhat hozzá: ahhoz viszont, hogy az AB ezt egyáltalán megtehesse, a köztársasági elnöknek kell lépnie. Nem visszaadni a parlamentnek a törvényt, ahogy pár esetben már megtette, hanem normakontrollra küldeni az AB-hez. Amelynek viszont aligha lenne más választása, mint ezt a törvényalkotási hulladékot kikukázni. Annál is inkább, mert ahogy a választói regisztráció esetén sem vette a törvényalkotó a fáradságot, hogy érdemben megérvelje a bevezetését, úgy most Vas javaslatának indoklásában az internet kizárásának okáról egy, de egyetlen büdös szó nem hangzik el. Igaz, dicséretes szeméremmel azt sem írta bele Vas, hogy azért van erre szükség, mert ebben az országban csak Orbán Viktor kampányolhat, a többiek bekaphatják. És ez lett volna a másik kérdésünk, amit így meg is válaszoltunk: hogy hol képzelik ők az arcátlanság határát. Hát itt.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.