A szerk.

Internyet

A szerk.

A magyar nép választáshoz való joga meg a szabad politikai verseny újabb abúzus alanya lett hétfőn, amikor is a kormánypártok elfogadták egy Vas Imre nevű fideszes képviselő módosító indítványát, amit a választási eljárási törvényhez nyújtott be.

Vas egyébként politikai karrierje felszárnyalása előtt Pesterzsébeten volt autószerelő, majd gépjárművezető-oktató; és ha a soroksári műszaki és gépjármű-kárszakértő mester, Kubatov Gábor képességeit és pályáját is eszünkbe idézzük, látnunk kell, hogy a dél-pesti gépjármű-irányultságú populációban a statisztikai átlagot messze meghaladóan teremnek internet-, kampány- és internetkampány-guruk.

Vas most azt javasolta, hogy a kereskedelmi tévékben és internetes újságokban egyáltalán ne lehessen politikai hirdetést feladni. Az, hogy Vas a nyomtatott sajtóban és a közterületeken, vagyis utcai plakáton engedélyezné a fizetett politikai hirdetések közzétételét, nyilván teljesen független attól, hogy S. Lajosnak a nyomtatott sajtóban és a közterületi reklámozásban vannak közvetlen érdekeltségei, nincsenek viszont a kertévékben meg a két legnagyobb hírportálban. Ez persze csak spekuláció, de ha nem ebbe az irányba, vagy nem kizárólag ebbe az irányba spekulálunk, még rosszabb következtetésekre jutunk. Az internetes politikai kampányok tiltása nagyszámú honfitársunkat fosztaná meg attól, hogy tájékozódjon a politikai választékról, hogy eljussanak hozzá azok az információk, amelyek nemcsak segítenék a döntésben, de egyáltalán belevernék a fejébe, hogy választás lesz nemsokára. A pártok pedig nemcsak attól esnek el, hogy a kereskedelmi televíziók és a nagy portálok többmilliós közönségét programjukkal, ideáikkal, felszólításaikkal bombázzák meg, de az apróbb adományok gyűjtésétől is: annak dacára, hogy ez lehet a pártfinanszírozás legdemokratikusabb és legáttetszőbb módja, amit orrba-szájba használnak is szerte a demokratikus világban. Vas Imre ezenkívül még egy apró részletet írt bele főművébe. Azt tudniillik, hogy a kampány - az az időszak tehát, amikor a pártok egyáltalán szólhatnak a választókhoz - a választást megelőzően 50 nappal kezdődik: azaz hónapokkal a választói feliratkozás, a regisztráció kezdete, azaz a választási kampány valódi kezdete után.

A gecizés tehát folytatódik, egyébként úgy, ahogyan azt ez a lap megjósolta, a kampány szabályozásával: talán már csak a pártfinanszírozás Fidesz-barát újraszabása van hátra. A legnagyobb hatású és legtöbb választópolgárt elérő tömegmédiumokból az ellenzéki pártokat kiszorították, a közmédiumok pedig a kormánypárt teljes kontrollja alatt álló Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon és arányban engedik majd be őket. Sem Vas módosítója, sem egyéb módosítók, de még az anyja valaga sem szól arról, hogy a közmédiumok a választási kampányban nem nyomathatnak fizetett vagy nem fizetett kormánypropagandát.

A végére kettő megválaszolatlan kérdésünk maradt: az egyik, hogy mi történik akkor ebben az országban, ha egy törvény, történetesen ez, amiről most írunk, ordítóan alkotmányellenes. Az ugyanis még Orbán alaptörvényében is benne van, hogy "Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit", meg az is, hogy a "pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában". Az Alkotmánybíróság pedig épp a médiatörvény legdurvább részeit elmeszelő határozatának indoklásában szólt olyat, hogy "a sajtószabadság valamennyi médium szabadságát felöleli, ezért korlátozásának szempontjai is vonatkoznak valamennyi médium szabályozására". Ez a szabályozás viszont nem "biztosítja", hanem korlátozza a szabad tájékoztatás feltételeit, a pártokat pedig (egy kivételével) meggátolja abban, hogy közreműködjenek a népakarat kialakításában; viszont ok nélkül diszkriminál a különféle sajtóvállalkozások között.

A módosítókkal feljavított, és a regisztráció, a választói feliratkozás bevezetése miatt már így is alapjogokat és az alaptörvényt sértő választási eljárási törvény végszavazásáig még egy hét van hátra. Utána érdemi tartalmához már csak az Alkotmánybíróság szólhat hozzá: ahhoz viszont, hogy az AB ezt egyáltalán megtehesse, a köztársasági elnöknek kell lépnie. Nem visszaadni a parlamentnek a törvényt, ahogy pár esetben már megtette, hanem normakontrollra küldeni az AB-hez. Amelynek viszont aligha lenne más választása, mint ezt a törvényalkotási hulladékot kikukázni. Annál is inkább, mert ahogy a választói regisztráció esetén sem vette a törvényalkotó a fáradságot, hogy érdemben megérvelje a bevezetését, úgy most Vas javaslatának indoklásában az internet kizárásának okáról egy, de egyetlen büdös szó nem hangzik el. Igaz, dicséretes szeméremmel azt sem írta bele Vas, hogy azért van erre szükség, mert ebben az országban csak Orbán Viktor kampányolhat, a többiek bekaphatják. És ez lett volna a másik kérdésünk, amit így meg is válaszoltunk: hogy hol képzelik ők az arcátlanság határát. Hát itt.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.