A szerk.

Internyet

A szerk.

A magyar nép választáshoz való joga meg a szabad politikai verseny újabb abúzus alanya lett hétfőn, amikor is a kormánypártok elfogadták egy Vas Imre nevű fideszes képviselő módosító indítványát, amit a választási eljárási törvényhez nyújtott be.

Vas egyébként politikai karrierje felszárnyalása előtt Pesterzsébeten volt autószerelő, majd gépjárművezető-oktató; és ha a soroksári műszaki és gépjármű-kárszakértő mester, Kubatov Gábor képességeit és pályáját is eszünkbe idézzük, látnunk kell, hogy a dél-pesti gépjármű-irányultságú populációban a statisztikai átlagot messze meghaladóan teremnek internet-, kampány- és internetkampány-guruk.

Vas most azt javasolta, hogy a kereskedelmi tévékben és internetes újságokban egyáltalán ne lehessen politikai hirdetést feladni. Az, hogy Vas a nyomtatott sajtóban és a közterületeken, vagyis utcai plakáton engedélyezné a fizetett politikai hirdetések közzétételét, nyilván teljesen független attól, hogy S. Lajosnak a nyomtatott sajtóban és a közterületi reklámozásban vannak közvetlen érdekeltségei, nincsenek viszont a kertévékben meg a két legnagyobb hírportálban. Ez persze csak spekuláció, de ha nem ebbe az irányba, vagy nem kizárólag ebbe az irányba spekulálunk, még rosszabb következtetésekre jutunk. Az internetes politikai kampányok tiltása nagyszámú honfitársunkat fosztaná meg attól, hogy tájékozódjon a politikai választékról, hogy eljussanak hozzá azok az információk, amelyek nemcsak segítenék a döntésben, de egyáltalán belevernék a fejébe, hogy választás lesz nemsokára. A pártok pedig nemcsak attól esnek el, hogy a kereskedelmi televíziók és a nagy portálok többmilliós közönségét programjukkal, ideáikkal, felszólításaikkal bombázzák meg, de az apróbb adományok gyűjtésétől is: annak dacára, hogy ez lehet a pártfinanszírozás legdemokratikusabb és legáttetszőbb módja, amit orrba-szájba használnak is szerte a demokratikus világban. Vas Imre ezenkívül még egy apró részletet írt bele főművébe. Azt tudniillik, hogy a kampány - az az időszak tehát, amikor a pártok egyáltalán szólhatnak a választókhoz - a választást megelőzően 50 nappal kezdődik: azaz hónapokkal a választói feliratkozás, a regisztráció kezdete, azaz a választási kampány valódi kezdete után.

A gecizés tehát folytatódik, egyébként úgy, ahogyan azt ez a lap megjósolta, a kampány szabályozásával: talán már csak a pártfinanszírozás Fidesz-barát újraszabása van hátra. A legnagyobb hatású és legtöbb választópolgárt elérő tömegmédiumokból az ellenzéki pártokat kiszorították, a közmédiumok pedig a kormánypárt teljes kontrollja alatt álló Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon és arányban engedik majd be őket. Sem Vas módosítója, sem egyéb módosítók, de még az anyja valaga sem szól arról, hogy a közmédiumok a választási kampányban nem nyomathatnak fizetett vagy nem fizetett kormánypropagandát.

A végére kettő megválaszolatlan kérdésünk maradt: az egyik, hogy mi történik akkor ebben az országban, ha egy törvény, történetesen ez, amiről most írunk, ordítóan alkotmányellenes. Az ugyanis még Orbán alaptörvényében is benne van, hogy "Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit", meg az is, hogy a "pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában". Az Alkotmánybíróság pedig épp a médiatörvény legdurvább részeit elmeszelő határozatának indoklásában szólt olyat, hogy "a sajtószabadság valamennyi médium szabadságát felöleli, ezért korlátozásának szempontjai is vonatkoznak valamennyi médium szabályozására". Ez a szabályozás viszont nem "biztosítja", hanem korlátozza a szabad tájékoztatás feltételeit, a pártokat pedig (egy kivételével) meggátolja abban, hogy közreműködjenek a népakarat kialakításában; viszont ok nélkül diszkriminál a különféle sajtóvállalkozások között.

A módosítókkal feljavított, és a regisztráció, a választói feliratkozás bevezetése miatt már így is alapjogokat és az alaptörvényt sértő választási eljárási törvény végszavazásáig még egy hét van hátra. Utána érdemi tartalmához már csak az Alkotmánybíróság szólhat hozzá: ahhoz viszont, hogy az AB ezt egyáltalán megtehesse, a köztársasági elnöknek kell lépnie. Nem visszaadni a parlamentnek a törvényt, ahogy pár esetben már megtette, hanem normakontrollra küldeni az AB-hez. Amelynek viszont aligha lenne más választása, mint ezt a törvényalkotási hulladékot kikukázni. Annál is inkább, mert ahogy a választói regisztráció esetén sem vette a törvényalkotó a fáradságot, hogy érdemben megérvelje a bevezetését, úgy most Vas javaslatának indoklásában az internet kizárásának okáról egy, de egyetlen büdös szó nem hangzik el. Igaz, dicséretes szeméremmel azt sem írta bele Vas, hogy azért van erre szükség, mert ebben az országban csak Orbán Viktor kampányolhat, a többiek bekaphatják. És ez lett volna a másik kérdésünk, amit így meg is válaszoltunk: hogy hol képzelik ők az arcátlanság határát. Hát itt.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

Masszírozzák egymást

A roma önkormányzat elnöke Tusnádfürdőn még kritizálta a kormány politikáját, néhány héttel később viszont bejelentette, hogy 2026-ban nem követik el a négy évvel korábbi hibát, biztosan lesz nemzetiségi listájuk, s az így bejutó képviselő a parlamentben a Fideszt fogja támogatni. Mindeközben alakul egy tiszás roma közösség is.

"Szintet léptünk, és talán tényleg jöhet a »fekete autó«"

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese szerint az az augusztus elején született kormányrendelet, ami arról szól, hogy nemcsak a rendőrség, hanem a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is védheti Orbán Viktort, az erőszakszervezeti apparátus bővítésére szolgál, amire támaszkodhat a hatalom.