A szerk.

Jövőnk a múlt

A szerk.

Kedden reggel a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött Biszku Béla pere. Alighanem ez a magyar igazságszolgáltatás utolsó lehetősége arra, hogy szemtől szemben rendezze a társadalom egy máig nyitott számláját, az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni gyilkos megtorlások ügyét.

A 93 éves Biszku az utolsó élő példánya a keményvonalas, a diktatúra fenntartásáért mindenre (minden gazságra) képes kommunista vezetőnek. Tettestársai, de utódai, neveltjei is elhaltak, vagy ha élnek még, rég köpönyeget váltottak, ott sem voltak, amikor zengett az ég. Igen, állítsák bíróság elé Biszkut: és tudjuk meg ebből is, hogy ki, hogyan és miként rendelkezett az 56-os forradalmat követő véres megtorlásokról.

Nem ártott volna mellesleg, ha egyéb szempontokból is makulátlan az ügymenet: nehéz ugyanis érvelni például az ellen, hogy miért pont most kezdődik e per, a törvényhozási választások kampányának főműsoridejében. Az sem vet túl jó fényt az eljárásra, hogy Biszku perbe foghatóságához először a törvényeket kellett kicsit hajlítgatni: de mondjuk azt, hogy ez még belefért. A jogi szempontból makulátlan eljárás múlt időbe teszi majd a körülményeket; s az igazságos ítélet társadalmi haszna pedig olyan fokú lenne, amiért megérte még ennyit is várakozni.

Biszkut az ügyészség három dologgal vádolja: lőszerrel való visszaéléssel, a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával (egy nemrégi tévéinterjúja miatt!), illetve emberiesség elleni bűnökkel. Nos, Biszku Béla nem Al Capone, akit adócsalásért is sittre lehetett vágni: az első két vádpontnak valódi társadalmi relevanciája nincsen, csúnya, büntetendő dolgok, de nem lennénk vele kisegítve, ha ezekért kapnák el. A harmadik - a Nyugatinál és Salgótarjánban esett sortüzeket, és a martonvásári karhatalmi akció során elkövetett gyilkosságokat Biszku terhére rovó - vádnak kell megállnia ahhoz, hogy Magyarország úgy tekinthessen magára, mint olyan országra, amely bírósági ítélettel tett pontot a kommunizmus bűneire. Az ügyészségnek azt kellene bebizonyítania in concreto, hogy Biszku Béla, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja valaminő módon, a parancsnoki láncban elfoglalt helye révén ezen háborús bűnök részese volt.

Az ügymenetet sajnálatosan nehezíti, hogy a két sortüzet már vizsgálta korábban magyar bíróság: az akkor előtárt bizonyítékok az elkövetők némelyikének az elítéléséhez voltak elegendők, a felsőbb politikai kapcsolatok, a döntéshozók bűnrészességének megállapításához már nem. A salgótarjáni sortűz ügyében maga Biszku is állt már bíróság előtt - tanúként. Ez nem sok jót sejtet: de nagyon bízunk benne, hogy az ügyészség meggyőző, új bizonyítékokkal és oksági láncokkal áll majd elő. Különben két dolog történhet meg velünk: vagy felmentik Biszkut, vagy bizonyíték nélkül ítélik el.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.