A szerk.

K. O.

A szerk.

Hétfő este az uniós tagállamok nagykövetei megállapodtak arról, hogy – az Európai Bizottság egyik erre vonatkozó, eredeti javaslatát összegszerűen némileg módosítva, de a lényegét nem érintve – összesen 12,1 milliárd euró Magyarországnak szánt uniós támogatást felfüggesztenek, és ezek kifizetését különböző feltételekhez kötik.

Emellett az ülésen teljes konszenzust élvező megállapodás született arról, hogy a) az unió 18 milliárd euró hosszú lejáratú, rendkívül kedvező kamatozású hitelt nyújt Ukrajnának, melyet az unió maga is hitelfelvétel útján fog előállítani; valamint hogy b) az unió is bevezeti a globális minimumadót, és csatlakozik azon országok csoportjához, amelyek – némiképp leegyszerűsítve – a náluk működő nemzetközi óriásvállalatoktól így vagy úgy, de legalább 15 százalékos nyereségadót fognak beszedni.

Ezek elfogadására Magyarország is kötelezettséget vállalt.

Az unió tehát vagy ad pénzt, vagy nem ad pénzt a jövőben az Orbán-kormánynak – a következők szerint.

Az unió rendes, 2021–2027-es költségvetésében neki szánt összeg durván 30 százalékához, mindösszesen 6,3 milliárd euróhoz akkor férhet hozzá Magyarország, ha a magyar kormány kielégítően teljesíti azt a 17 vállalását, amelyet a jogállamisági feltételességi eljárásban a nyár végén az Európai Bizottságnak tett, s ezekben megállapodott vele.

A világjárvány okozta válság kezelésére létrehozott uniós keretből – ez „ugyancsak „ingyenpénz”, segély, támogatás –, a Helyreállítási alapból Magyarországnak szánt 5,8 milliárd euróhoz Magyarország akkor férhet hozzá, ha a 17 vállaláson kívül további 10 feltételt is teljesít. Ne tévesszen meg bennünket az, hogy az Európai Bizottság november végén jóváhagyta a magyar ún. helyreállítási tervet. Valóban elfogadták a kormány arra vonatkozó elképzeléseit, hogy mire költené ezt a pénzt – csakhogy a terv része lett további 10, a jogállamisághoz köthető feltétel végrehajtása is. Az Európai Tanács december 5-i keltezésű határozattervezete pedig, amelyet végül ugyancsak most hétfő éjjel fogadtak el, kimondja: „a mérföldkövek tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.