Emellett az ülésen teljes konszenzust élvező megállapodás született arról, hogy a) az unió 18 milliárd euró hosszú lejáratú, rendkívül kedvező kamatozású hitelt nyújt Ukrajnának, melyet az unió maga is hitelfelvétel útján fog előállítani; valamint hogy b) az unió is bevezeti a globális minimumadót, és csatlakozik azon országok csoportjához, amelyek – némiképp leegyszerűsítve – a náluk működő nemzetközi óriásvállalatoktól így vagy úgy, de legalább 15 százalékos nyereségadót fognak beszedni.
Ezek elfogadására Magyarország is kötelezettséget vállalt.
Az unió tehát vagy ad pénzt, vagy nem ad pénzt a jövőben az Orbán-kormánynak – a következők szerint.
Az unió rendes, 2021–2027-es költségvetésében neki szánt összeg durván 30 százalékához, mindösszesen 6,3 milliárd euróhoz akkor férhet hozzá Magyarország, ha a magyar kormány kielégítően teljesíti azt a 17 vállalását, amelyet a jogállamisági feltételességi eljárásban a nyár végén az Európai Bizottságnak tett, s ezekben megállapodott vele.
A világjárvány okozta válság kezelésére létrehozott uniós keretből – ez „ugyancsak „ingyenpénz”, segély, támogatás –, a Helyreállítási alapból Magyarországnak szánt 5,8 milliárd euróhoz Magyarország akkor férhet hozzá, ha a 17 vállaláson kívül további 10 feltételt is teljesít. Ne tévesszen meg bennünket az, hogy az Európai Bizottság november végén jóváhagyta a magyar ún. helyreállítási tervet. Valóban elfogadták a kormány arra vonatkozó elképzeléseit, hogy mire költené ezt a pénzt – csakhogy a terv része lett további 10, a jogállamisághoz köthető feltétel végrehajtása is. Az Európai Tanács december 5-i keltezésű határozattervezete pedig, amelyet végül ugyancsak most hétfő éjjel fogadtak el, kimondja: „a mérföldkövek tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához”.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
