A szerk.

Távollétünkben

A szerk.

Lehettünk volna barátok is. Lehettek volna barátaink is, és most jól éreznénk magunkat. Vagy legalábbis jobban; ennél, ami most van, sokkal jobban. Együtt, csapatban, összefogva könnyebben átvészelhető minden válság, hamarabb mutatja meg magát a fény az alagút végén. Ha magad rögtön nem is veszed észre, a szomszédod oldalba bök, nézd, ott valami világít, kicsi, de egyre nagyobb lesz!

Nos, Magyarországot efféle rémségek nem veszélyeztetik. Magyarország – ha jóindulatúan akarunk fogalmazni, de miért is tennénk – egy sziget, amelytől a legközelebbi partok is iszonyú messze vannak, s éppen távolodnak. Milyen gyorsan távolodnak! S ez így is marad még egy jó darabig, mert az ilyet nehéz helyrehozni. Ha nem akarunk ennyire udvariasan fogalmazni – erre is lenne okunk bőségesen –, azt mondanánk, Magyarország ketrec, amelyre ő maga, önkezével (önfia kezével, oly mindegy) tette fel a lakatot, s hajította el annak kulcsát – valahová, a látótávolságon túlra. Vajon kinek lesz érkezése a közeljövőben, hogy nekiálljon megkeresni ezt a kulcsot, kinyissa a lakatot és kitárja a ketrecajtót, s azt mondja, gyere ki egy kicsit, jót fog tenni a mozgás, a szabad levegő, a szabadság?

Nagy vonalakban így foglalható össze a 2023-as év első olyan nemzetközi politikai eseményének a tanulsága, amelyben Magyarország is érintett volt. Január 1-jén ünnepelte ugyanis „északi szomszédunk”, Szlovákia a függetlenségének 30. évfordulóját. A körülményekhez képest jó kedvvel, szomszédjai, barátai derűs karéjában, méltón. És Magyarország nélkül. Nem mintha nem hívták volna Magyarországot, konkrétan az államfőjét – de a Magyarországot legelsőként reprezentáló személy sűrű hivatalos teendői mellett nem talált rá módot, hogy eleget tegyen a szomszéd invitálásának, inkább azt válaszolta neki, hogy nem érek rá, bocsesz (a nemzetközi diplomácia összes szabályát, hah, betartva).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.