A szerk.

Képmutatók

A szerk.

Az Országház elnöke e hét elején az országgyűlési többség jóváhagyásával kiosztotta a büntetéseket azon hat ellenzéki képviselőnek, akik március 18-án füstgyertyákkal tiltakoztak az ülésteremben a gyülekezési jog korlátozása ellen (hiszen a Pride betiltását is lehetővé tévő jogszabály-módosítás lényege pontosan ez).

Hadházy Ákos független képviselőt, Bedő Dávidot, Lőcsei Lajost (Momentum) a füstölésért, Gelencsér Ferencet, Sebők Évát és Tóth Endrét (szintén Momentum) pedig azért, mert a karzatról Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint ábrázoló képeket szórtak a kormánypárti képviselők közé. A tetemes pénzbírság mellett (összesen több mint 82 millió forint, a legnagyobb, 24 milliós tétel Bedő Dávidot sújtja) az érintett képviselőket több ülésnapról is kizárta a kormánytöbbség: Hadházyt, Bedőt, Lőcseit egyenként 12, Gelencsért, Sebőköt és Tóthot 6-6 alkalomra.

Szögezzük le, káoszba fullasztani egy parlamenti ülést nem szép dolog, füstgyertyázni különösen nem az, pláne, ha azt néhány képviselőtárs közérzete is megsínyli átmenetileg. Dr. Kövér házelnök nem is felejtette el megemlíteni, hogy a hat ellenzéki képviselő magatartása „kirívóan közösségellenes és megbotránkoztatást keltő” volt, és veszélyeztette a jelenlévők egészségét, a tűzveszélyről nem is beszélve. Nem csoda hát, ha dr. Kövér házelnök indokolásából a helyzet súlyához illő felelősségteljes, egyszerre felháborodott és emelkedett hangnem hallik ki. Eszerint a képviselők akadályozták az ülést (nota bene, a jogkorlátozó alaptörvény-módosítás ezzel együtt simán átment), és ez az egyik legsúlyosabb fegyelmi jogsértés, ami egy parlamenti demokráciában előfordulhat, mivel a legfőbb népképviseleti szerv munkáját, sőt az állam alkotmányos működését is támadja.

Azt, bazmeg, azt támadja. Az alkotmányos működést.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.

Szétesett vagy nem?

Szétesett. A fasisztoid-vasgárdista-dákmisztikus, Putyinhoz dörgölőző, fojtottan Európa-ellenes, a könnyebbség kedvéért szélsőjobbosnak nevezett oldal Călin Georgescu körvonalazhatatlan táborának morzsáit csipegeti. George Simion (AUR – Románok Egyesüléséért Szövetség, amelyből éppen kivált az alelnök és csapata) és Victor Ponta (független, volt „szociáldemokrata”, volt miniszterelnök, de igazából „volt már minden”) ígérkeznek a legerősebbeknek ezen az oldalon.

Ellopott jövő

Ismét magasra csaptak az indulatok a magyar uniós források körül. Pedig elmozdulás nem történt – a frontok rég befagytak. A csapok nem zárultak be teljesen, de a kohéziós és újjáépítési források többsége továbbra is zár alatt van. Az országot érő, helyrehozhatatlan kár pedig eurómilliárdokban mérhető.

Lepedőbe a párnát

Annyira kevés az orvos, hogy az ittasan, jogosítvány nélkül vezető, a rendőrautót is összetörő berettyóúj­falui doktort inkább nem tartóztatták le. A makói kórházból elküldtek három orvost, mert gyanúsítottjai lettek egy gyógyászati segédeszközös csalássorozatnak. A helyiek szerint ez annak a jele, hogy a kormány el akarja sorvasztani ezt az intézményt.