A szerk.

Könyvdarálók kérték

A szerk.

„Meg kell védeni a gyermekeket, az elkövetőkre pedig szigorúbban kell lesújtani” – írta Kocsis Máté május 18-i Facebook-bejegyzésében, amellyel a Fidesz ún. pedofilellenes törvénycsomagját igyekezett beharangozni.

Pontosabban, csak annyit belőle, hogy „létre kell hozni egy kereshető pedofil-nyilvántartást”. A szűkszavúság oka az volt, hogy a frakcióvezető másnap és harmadnap is csepegtethessen valamit a készülő törvényből. S mivel közvetlen előzménye nem volt a frakcióvezető folytatásos műsorának, leginkább arra lehetett gondolni, hogy kifulladt a Fidesz „oltásellenes baloldal” kampánya, így valami más ellenséget kellett találni: jöjjenek az alapjáraton eléggé láthatatlan, megfoghatatlan, de annál ijesztőbb pedofilok.

De nem csak ők jöttek; Kocsis hepciáskodása így végül nem bizonyult többnek szimpla provokációnál, mivel a törvényjavaslat június 1-jei parlamenti vitája után benyújtott módosító indítványok teljesen más megvilágításba helyezték a történetet. Kiderült az úgynevezett pedofiltörvényről, hogy az nem szolgál egyebet, csupán annak a szégyenletes gyűlölethullámnak és -kampánynak az újbóli felkorbácsolását, amely tavaly októberben Dúró Dóra könyvdarálásával rajtolt, és a miniszterelnök emlékezetes rádiónyilatkozásával ért az akkori csúcsára. „Hagyják békén a gyerekeinket!” – mondta Orbán, tudatosan összemosva a homoszexualitást a pedofíliával, egyúttal kijelölve egy új Fidesz-kampány csapásirányát.

Csakhogy ősszel a járvány elsodorta a vezér útmutatását, de annyira, hogy azt csak a most elfogadott „pedofiltörvénnyel” lehetett visszahozni a közéletbe. A késlekedést pedig durvulással próbálták kompenzálni, így a törvény bizonyos passzusainak már sokkal több köze van a homoszexualitást bűnözésként kezelő uszítókhoz, mint a gyerekek bármiféle tényleges vagy vélelmezett védelméhez, sőt valójában a könyvdarálók és embervadászok számára készíti elő a terepet. Például azzal, hogy megtiltja a homoszexualitást érintő tartalmak megjelenítését 18 éven aluliak számára, még azt is, hogy az iskolában felvilágosító céllal beszéljenek erről. Nincs mit szépíteni, Orbán a törvénnyel egyszerűen szabadjára engedte a homofóbiát, aminek (ordító példa rá Oroszország) beláthatatlan következményei lehetnek – és lesznek is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.