MaNcs 33. évf. 24. sz. (2021-06-17)
„Meg kell védeni a gyermekeket, az elkövetőkre pedig szigorúbban kell lesújtani” – írta Kocsis Máté május 18-i Facebook-bejegyzésében, amellyel a Fidesz ún. pedofilellenes törvénycsomagját igyekezett beharangozni.
Fél térdre ereszkedve tiltakoztak a rasszizmus és a kirekesztés ellen az ír fociválogatott tagjai a múlt keddi Magyarország–Írország felkészülési meccs előtt. A magyar játékosok állva maradtak, és a mezükön lévő Respect feliratra mutattak, közben a Szusza Ferenc Stadion nézőteréről hangos füttyszót és pfujolást lehetett hallani.
Válasz Kapronczay Stefánia A közös erő című és Fülöp Zsófia és Koncz Tamás Kaleta-csapda című írására.
Szokatlan és örömteli élmény volt Maruzsa Zoltán higgadt és tárgyalóképes sorait olvasni a Magyar Narancsban.
Régi és eddig nem cáfolt igazság, hogy a pénz hatalom. Egyre több bizonyítékát látjuk annak is, hogy különféle információk birtoklása is mekkora hatalmat ad annak, aki célzottan használja föl.
A Fidesszel nincs kompromisszum, egymás felé viszont engedniük kell az ellenzéki pártoknak, ha jól akarnak kormányozni – szögezi le Dobrev Klára, akit arról is kérdeztünk, hogyan szólítaná meg a bizonytalan szavazókat.
Az ügyvéd-író Kötter Tamást egyre többen ismerik a Megafon politikai harcosaként. Azt már kevesebben tudják, valójában ki ő, és miért vállalja a kultúrkomisszár szerepét.
Felháborodott a gyermekvédelmi szakma Herczeg Krisztiánnak, a Cseppkő Gyermekotthoni Központ igazgatójának fővárosi kitüntetésén. Az otthon körül évekkel ezelőtt botrányos ügyek voltak, míg Herczegre korábban a fideszes centralizáció eszközeként tekintettek.
A június 18-i iráni elnökválasztás nemcsak a köztársasági elnök személyéről, hanem az iszlám köztársaság legfelső vezetőjének utódlásáról is dönthet.
Önéletrajza, az Aki átment a falon nemrég jelent meg magyarul. A belgrádi születésű művésszel pályafutása legmerészebb állomásairól, a kínai nagy falon megejtett szakításáról, a hasába vágott ötágú csillagról és Tito szeretetéről is beszélgettünk.
A karantén ideje alatt a Rózsavölgyi Szalonban rendezett, a nyitás után Lear királyt játszik a Katonában. Mindeközben továbbra is tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az újabb Shakespeare-szerep mellett a Vígszínházban történtekről, meg az SZFE ügyéről is kérdeztük.
"Mindig is foglalkoztatott az írás gondolata"
Érdemes a nyakunkat is bemelegíteni, mielőtt megnézzük a világ egyik legismertebb kortárs fotográfusának kiállítását: a térbe lépve ugyanis a képek rendkívüli sokfélesége és összevisszasága fogad. Még a radiátoron és a plafonon is. Portrék, intim pillanatok keverednek embertömegeket ábrázoló, tüntetéseken készült fotókkal, lényegtelen, apró részletek a világűr távlataival.
Kész regény, szoktuk mondani a felmenők életéről, de ezeket a regényeket aztán mégsem írja meg senki. A történetek pedig, ahogy az egymást váltó generációk emlékezetének vetésforgója megköveteli, kikopnak lassan a közös emlékezetből, majd eltűnnek örökre.
Amikor Shakespeare a Lear királyt írta, pestisjárvány dúlt Angliában, feltételezhető, hogy a darab az önkéntes karantén idején született.
Egy magyarországi Webber-bemutató nem is olyan régen még igazi színházi szenzációnak számított, most meg szinte alig észrevehetően csúszik el a Madách elsőségi érdemű premierje, méghozzá korántsem csupán amiatt, hogy az előadás az internetre kényszerült.
Talán sokak számára meglepő, de Gary Numan soha nem tűnt el a popvilágból, miután a két Tubeway Army lemezzel (Tubeway Army, 1978; Replicas, 1979), majd első szólólemezeivel (The Pleasure Principle, 1979; Telekon, 1980) sikerrel definiálta azt, amit azóta is new wave-nek hívunk.
Egy belga férfi perzsának mondja magát, hogy túlélje a náci tranzittábort, ám ezek után egy olyan nyelvre – a fárszira – kell oktatnia egy magas rangú nácit, amelyet nem beszél. A Perzsa nyelvleckéknek a 2020-as Berlinalén volt a premierje – a rendezővel a helyszínen beszélgettünk.
Budapest belvárosában találkozhatunk vele és különleges hangszerével, a villanyciterával. Már kisgyerekként rabul ejtette a zene, az utcán öt éve kezdett játszani, mostanra javarészt ebből él. Első szerzői lemeze a napokban jelent meg.
A kanadai Destroyer indie-pop-zenekar egykori dobosa és fúvósa, Scott Morgan.
A Mambo Rumble énekesnője tavaly nyáron indította el szólóprojektjét.
A patinás történelmi havilap dupla száma a hatalmi szerveződések egyik legősibb formájával foglalkozik.
Ez az a film, amelyet, ha bor lenne, a szupermarketek polcain árulnának, a címkéjén valami olyan felirattal, hogy „üde nyári borzongáshoz”.
A sci-fi és fantasy filmek, sorozatok (no meg regények) régóta szolgáltatnak nyersanyagot a kutatók, tudósok számára.
A járvány idejére bezárt az Örkény Színház, de online elérhetővé váltak előadások, és saját stream stúdiója is lett az intézménynek – komoly, gesztusértékű programok készültek.
A napokban jelent meg Perintfalvi Rita teológus Amire nincs bocsánat című könyve, amelyben papok által szexuálisan bántalmazottak mesélik el történeteiket. A szerző reméli, egyre több áldozat mer majd beszélni, ez pedig elvezethet ahhoz, hogy az egyház őszintén szembenézzen a bűnökkel, s rendszerszintűen kezelje a problémát.
Az autizmussal élő és más betegségekkel küzdő Csabát a gondozói az őket ért állítólagos bántalmazás miatt feljelentették, büntetőügye bíróságon van. Korábban viszont felmerült, hogy éppen a gondozója verte meg őt. A történet néhol kibogozhatatlan, és mindvégig rémisztő.
A vakokat elzárta a világtól a koronavírus-járvány, Kurucsai Szabolcs is nehezen boldogul. Az iskolák, cégek sem hívják, hogy előadást tarthasson arról, milyen a vakok élete, és hogyan lehet praktikusan segíteni nekik.
Váratlan politikai vihart kavart a fővárosi parkokban kialakított, ritkábban kaszált, a természeteshez közeli növény összetételű, úgynevezett méhlegelők ügye. Pedig jó lenne hozzászoknunk, hogy nem az a természetes, ha a fűnyírók zaja veri fel naponta a parkok nyugalmát.
