A szerk.

Kurucok, sipisták

A szerk.

Tiltott szerencsejáték-szervezés miatt folytat eljárásokat online fogadási oldalak ellen az adóhatóság (NAV) illetékes főosztálya. Úgy, ahogy kell: van vizsgálat, hirdetmény, vannak határidők, felelősök stb., és a művelet végén elrendelik az adott oldalak ideiglenes (90 napos) blokkolását. A fogadási oldalak elérhetetlenné tétele a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladata, amely pöpecül eleget is tesz a NAV határozatainak.

A továbbiak szempontjából érdektelen, hogy manapság mennyiben lehetséges ténylegesen elérhetetlenné tenni internetes szájtot, de ebben a nagy melegben megkíméljük az olvasót mondjuk a VPN-technológia beható ismertetésétől.

A lényeg most az, hogy a magyar állam valamit elhatározott (kiiktatni az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt., illetve a kaszinókoncesszióhoz jutott "közeliek" külföldi konkurenciáját), és azt a magyar állam erre hivatott szervei végrehajtják. Jelesül: nem magyarországi szervereken futó oldalakat blokkolnak. Egyetlen pillanatra sem merült föl, hogy a feladat kivitelezhetetlen volna a miatt, mert a tiltandó online iroda külföldi szerveren fut, és kizárólag valamiféle "jogsegély" vagy mi a szösz keretében lenne csak mód a lekapcsolására; és az sem, hogy mert ezen oldalakat teljesen eltüntetni nem lehet, az állam inkább ne is tegyen semmit.

Önök tévednek, ez a vezércikk a látszat ellenére sem a kuruc.infóról, hanem a magyar kormány és az állami főhivatalok sunyításáról és hazugságairól szól. Például arról a két évvel ezelőtti akcióról, amiről anno az MTI imigyen tudósított: "Az Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk megszüntetését kéri a washingtoni kongresszus tagjaitól Orbán Viktor." Merthogy a kuruc.info ("az antiszemitizmus magyarországi központja") "a magyar kormány föllépése elől az Egyesült Államokba menekült, s onnan végzi gyalázatos tevékenységét. (...) Ha ez a probléma megoldódna, az antiszemitizmus magyarországi erői jelentősen meggyengülnének. Kérem önöket, hassanak oda, hogy megszűnhessenek Magyarországon az Egyesült Államokból támogatott antiszemita provokációk. Miután az Egyesült Államok kormánya visszautasította kérésünket, önökhöz fordulok segítségért" - ez állt a magyar miniszterelnök levelében. Amire nyilvánvalóan azért volt szükség, hogy legyen kire mutogatni (tiltanánk mi, ha a jenkik engednék), amikor időről időre előkerült, hogy a szélsőjobbos portállal kéne valamit kezdeni. A mentegetőzésekben kiemelt szerepet kapott az az igazságügyi minisztériumi "érv" is, mely szerint konkrét ügy (jogsérelem) híján Magyarország nem tud jogsegélykérelemmel az Egyesült Államokhoz fordulni a náci oldal lekapcsolásáért. Nos, konkrét jogsérelemből speciel kedvükre válogathattak volna az akkurátus minisztériumi tisztségviselők (például személyes adatok, telefonszámok nyilvánosságra hozatala), mégsem tették.

De ettől függetlenül is üres duma, szánalmas mosakodás volt az egész, amivel persze a kormányzati magyarázkodások elhangzásának pillanatában is tisztában volt mindenki, ám most, a szerencsejáték-oldalak lelövésekor immár a gyakorlat is mutatja, hogy Magyarországról is megoldható külföldi szerveren futó nemkívánatos oldal - ha nem is eltüntetése, de - folyamatos üldözése. S miközben a magyar kormány tisztségviselői szívszaggatóan panaszkodtak, hogy a szólásszabadság "túl liberális" amerikai gyakorlata miatt ők teljességgel tehetetlenek az Egyesült Államokban bejegyzett szélsőjobb portállal szemben - holott éjt nappallá téve szüntetnék megfele annak elérhetőségét -, egy civil szervezet, a Tett és Védelem Alapítvány eljárást kezdeményezett az Államokban a kuruc.info feltételezett tulajdonosa ellen a portál rasszista, uszító tartalma miatt. (A vélt tulaj kilétét megint csak nem a magyar hatóságok derítették ki, hanem az atlatszo.hu.) Az ebből fakadó eljárás részeként messzire szakadt nemzettársunknak eskü alatt kellett volna vallania a bíróság előtt a kuruc.infóhoz fűződő viszonyáról, de ehelyett inkább megfenyegette az őt kérdezni szándékozó ügyvédet. A vélt tulajdonost ezért letartóztatták, majd miután óvadék ellenében szabadlábra helyezték, állítólag Kanadába menekült. Ugyancsak e civil szervezet kezdeményezésére a bíróság arra kötelezte a kuruc.info amerikai proxyszolgáltatóját, hogy adja ki a portál adatait (amikből kiderülhet például az is, hogy kik szerkesztik és írják a lapot).

A civilek a hatályos amerikai törvények követésével érték el mindezt. Az NMHH a hatályos magyar törvények betartásával blokkolja a tiltottnak minősített online fogadóirodákat. Megy ez, elszánás kérdése az egész. Kuruc-ügyben azonban valamiért hibádzott az elszánás a kormányzatból. Beérte ócska hazudozással.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.