A szerk.

Lekapcsolva

A szerk.

„A miniszter úgy irányította a vasutat, mint egy terepasztal-kezelő” – írta Frisnyák Zsuzsa történész a Rákosi-korszak közlekedésügyi miniszteréről, Bebrits Lajosról. Azt is hozzátette, hogy „hirtelen haragú, impulzív ember” volt, aki „élő, eleven stílusban” fogalmazott, és aki efféle utasításokkal lepte meg a MÁV vezérigazgatóját: „Itt az ideje, hogy X igazgatót leváltsd. Legfeljebb Kelenföldre mehet váltókezelőnek.” A történész szerint Bebrits számára a vasút volt „az egyetlen közlekedési ágazat, melynek működési mechanizmusával – egy forgalmista szintjén – tisztában volt”.

Lázár János vélhetően egy forgalmista szintjén sincs tisztában a vasútüzemmel, ám lépé­sei kísértetiesen emlékeztetnek elődjére. Augusztus végén, amikor a MÁV bejelentette, hogy „a pálya korossága” miatt sebességkorlátozást kell bevezetni Magyarország legfontosabb vasúti fővonalának Biatorbágy–Szárliget szakaszán, Lázár azonnal elrendelte a felújítást; amikor pedig kiderült, hogy erre nincs pénz, akkor „élő, eleven stílusban” közölte, hogy a MÁV vezetői ne okoskodjanak. „Aki egy nyolcszázmilliárd forintos tömegközlekedési kasszában nem talál 32 milliárd forintot most, az tegye le a lantot” – mondotta. Aztán pár nappal később ki is rúgta a vasút két vezető beosztású emberét, akik ugye túl sokat okoskodtak. „Voltak és vannak, akik ezt a gyorsítást akadályozták, lassították vagy egyenesen szabotálták. (…) Ezektől a kollégáktól most megválunk” – közölte az államtitkár. Tényleg, mintha Bebrits Lajos mondta volna 1950-ben. Nem sokkal később azok a tömegjelenetek is az ötvenes évek elejét idézték, amelyek előkészítés nélküli pályafelújítás miatt álltak elő az érintett állomásokon.

A pótlóbuszos káosz eddig nem érintette a nemzetközi vonatokat, a Bécsbe tartó járatok utasait a MÁV megkímélte a biatorbágyi átszállástól. Az osztrák vasút (ÖBB) azonban nem volt ilyes kegyes. Úgy döntöttek, hogy az október 2. és 26. között Budapestről induló Railjet szerelvények végállomása Bécs lesz, így például Münchenbe csak átszállással lehet már eljutni. A döntés hátterében minden bizonnyal az áll, hogy az ÖBB kizárólag a Bécsben felszálló utasok érdekeit tartotta szem előtt, és nem akartak azért égni, mert a Magyarországról rendszeresen jelentős késéssel érkező vonatok tőlük is jelentős késéssel indulnak tovább.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.