A szerk.

Milyenek a véletlenek!

A szerk.

Magyar tulajdonú szállodalánc indul hamarosan, amelynek egyes ausztriai és magyarországi hoteljeit a hvg.hu minapi cikke szerint az elmúlt hónapokban Orbán Viktor vejétől, Tiborcz Istvántól vásárolta meg Zentai Péter érdekeltsége.

Ezeket a szállodákat korábban Tiborcz a NER másik üzleti fenegyerekétől, „Mészáros Lőrinctől” szerezte meg, a felcsúti stróman pedig még korábban a vezetőinek gazdasági bűncselekményei miatt gyászos véget ért Buda-Cash Brókerház, illetve a Quaestor Brókerház felszámolásával jutott hozzájuk. (Ezt az utat a majdani tankönyvek a NER-beli vagyonelem-vándorlások egyik tipikus eseteként fogják tárgyalni.)

Zentairól nemcsak azt kell tudni, hogy a Putyinnal jó viszonyt ápoló és Magyarországon is élő orosz Rahimkulov család üzlettársa és afféle ügyintézője, hanem azt is, hogy az utóbb totális kudarcba fulladt „Városháza-gate”-ben ő játszotta az agent provocateur szerepét. A Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségével számoló Fidesz ezzel az akcióval akarta lejáratni a főpolgármestert, s nem mellesleg Bajnai Gordont is (akinek, gyanítjuk, azt nem tudják megbocsátani, hogy a nemzetközi térben máig őt tartják az utolsó civilizált, komolyan vehető magyar miniszterelnöknek).

A Rahimkulov család egyik tagja is jelen volt azon a „megbeszélésen”, amelynek az összehozását Zentai erőltette, és amelyről minden jel szerint ő maga készített hangfelvételt. Ezt a felvételt vágták össze aztán az agitprop műhelyében úgy, hogy alátámassza a koncepciót, amely szerint Karácsonyék „titokban” akarták eladni Bajnai közvetítésével a Városháza egyik szárnyát – amelynek az eladása egyáltalán nem volt napirenden, de ha a főváros netán el akarta volna adni, titokban akkor sem tudta volna. Ez a fércmunka volt hát a „nagy ügy”, amelyet mellesleg ugyanolyan „gondossággal” gányolt össze a Fidesz, amilyen slendriánul minden mást is végez, beleértve akár a jogszabály-előkészítést, akár úgy általában az állam működtetését. (Bajnai és utóbb a városvezetés a kompromat miatt feljelentést is tett, de a rendőrség nem nagyon töri magát, a nyomozást felfüggesztették.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.