A szerk.

Választottak, kiválasztottak

A szerk.

„Ön sem diplomata, mégis van diplomata-útlevele” – vetette oda Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, amikor Vadai Ágnes DK-s képviselő azt tudakolta írásbeli kérdésében Szijjártó Péter minisztertől, hogy „hány olyan személy kapott diplomata-útlevelet, akinek az ilyen útlevéllel történő ellátását – rendkívül indokolt eset miatt – ön javasolta”.

A továbbiakban érdemi válasz nem érkezett, de a megjegyzés szépen végigfutott a komplett magyar sajtón, amelynek jelentős része ujjongva kommentálta az esetet, a mértéktartóbb (és jóval kisebb) része is „odaszúrásról”, „visszavágásról” beszélt, még ha lejjebb aztán igyekeztek is rávilágítani valamelyest a válasz megkerülésének a tényére is.

Az ügy, amelyre hivatkozva Vadai feltette a kérdését, tényleg piszlicsáré dolog, semmiség, a napi NER-es ügymenet része: a miniszterelnök egyszemélyes sportlapjának vezetője a külügy pénzén és útlevelével bejárta a fél világot, hogy nemzetpolitikailag döntő fontosságú arsenalos könyvbemutatók és egy csomó más anyjakínja fényét emelje a megjelenésével satöbbi, satöbbi, tényleg a fenét sem érdekel. Ilyen szempontból maga a kérdés is álságos volt, hisz’ hosszú-hosszú évek óta tudható, hogy az Erdért századosztályú focicsapatának trénere is diplomata-útlevéllel jár bőrdzsekiért a tarvisiói piacra, mert az ő mágusi keze alatt cseperedett a Kárpátok Lionel Messijévé Magyarország miniszterelnöke. Tudott mindenki a tiltott csíki sörös ürge, egy másik focista meg a kempó- vagy kendóvirtuóz vagy éppenséggel az évek óta a rács mögött utazgató hochstapler hasonló passportjáról – igen, ők ezt így csinálják. A főnök kegyet gyakorol valami talpnyalójával, s a fullajtárja kiad neki egy diplomata-útlevelet, hogy becsüld meg magad, fiacskám, mert ezentúl nem kell majd sorban állnod a szerb határon. Meghajlás, hála, oszt csókolom. Mert van a törvényen egy hasíték, amelyen keresztül ezt lehet intézni, gyakorlatilag a legteljesebb arcátlansággal. Ebbe a hasítékba tükrözött bele éles fénnyel az amerikai követség, amikor a Szöllősi nevében folyamodó külügyet vagy a külügy nevében folyamodó Szöllősit kitette a hóra, ahogy a macskát illik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.