A szerk.

Választottak, kiválasztottak

A szerk.

„Ön sem diplomata, mégis van diplomata-útlevele” – vetette oda Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, amikor Vadai Ágnes DK-s képviselő azt tudakolta írásbeli kérdésében Szijjártó Péter minisztertől, hogy „hány olyan személy kapott diplomata-útlevelet, akinek az ilyen útlevéllel történő ellátását – rendkívül indokolt eset miatt – ön javasolta”.

A továbbiakban érdemi válasz nem érkezett, de a megjegyzés szépen végigfutott a komplett magyar sajtón, amelynek jelentős része ujjongva kommentálta az esetet, a mértéktartóbb (és jóval kisebb) része is „odaszúrásról”, „visszavágásról” beszélt, még ha lejjebb aztán igyekeztek is rávilágítani valamelyest a válasz megkerülésének a tényére is.

Az ügy, amelyre hivatkozva Vadai feltette a kérdését, tényleg piszlicsáré dolog, semmiség, a napi NER-es ügymenet része: a miniszterelnök egyszemélyes sportlapjának vezetője a külügy pénzén és útlevelével bejárta a fél világot, hogy nemzetpolitikailag döntő fontosságú arsenalos könyvbemutatók és egy csomó más anyjakínja fényét emelje a megjelenésével satöbbi, satöbbi, tényleg a fenét sem érdekel. Ilyen szempontból maga a kérdés is álságos volt, hisz’ hosszú-hosszú évek óta tudható, hogy az Erdért századosztályú focicsapatának trénere is diplomata-útlevéllel jár bőrdzsekiért a tarvisiói piacra, mert az ő mágusi keze alatt cseperedett a Kárpátok Lionel Messijévé Magyarország miniszterelnöke. Tudott mindenki a tiltott csíki sörös ürge, egy másik focista meg a kempó- vagy kendóvirtuóz vagy éppenséggel az évek óta a rács mögött utazgató hochstapler hasonló passportjáról – igen, ők ezt így csinálják. A főnök kegyet gyakorol valami talpnyalójával, s a fullajtárja kiad neki egy diplomata-útlevelet, hogy becsüld meg magad, fiacskám, mert ezentúl nem kell majd sorban állnod a szerb határon. Meghajlás, hála, oszt csókolom. Mert van a törvényen egy hasíték, amelyen keresztül ezt lehet intézni, gyakorlatilag a legteljesebb arcátlansággal. Ebbe a hasítékba tükrözött bele éles fénnyel az amerikai követség, amikor a Szöllősi nevében folyamodó külügyet vagy a külügy nevében folyamodó Szöllősit kitette a hóra, ahogy a macskát illik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.