A szerk.

Választottak, kiválasztottak

A szerk.

„Ön sem diplomata, mégis van diplomata-útlevele” – vetette oda Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, amikor Vadai Ágnes DK-s képviselő azt tudakolta írásbeli kérdésében Szijjártó Péter minisztertől, hogy „hány olyan személy kapott diplomata-útlevelet, akinek az ilyen útlevéllel történő ellátását – rendkívül indokolt eset miatt – ön javasolta”.

A továbbiakban érdemi válasz nem érkezett, de a megjegyzés szépen végigfutott a komplett magyar sajtón, amelynek jelentős része ujjongva kommentálta az esetet, a mértéktartóbb (és jóval kisebb) része is „odaszúrásról”, „visszavágásról” beszélt, még ha lejjebb aztán igyekeztek is rávilágítani valamelyest a válasz megkerülésének a tényére is.

Az ügy, amelyre hivatkozva Vadai feltette a kérdését, tényleg piszlicsáré dolog, semmiség, a napi NER-es ügymenet része: a miniszterelnök egyszemélyes sportlapjának vezetője a külügy pénzén és útlevelével bejárta a fél világot, hogy nemzetpolitikailag döntő fontosságú arsenalos könyvbemutatók és egy csomó más anyjakínja fényét emelje a megjelenésével satöbbi, satöbbi, tényleg a fenét sem érdekel. Ilyen szempontból maga a kérdés is álságos volt, hisz’ hosszú-hosszú évek óta tudható, hogy az Erdért századosztályú focicsapatának trénere is diplomata-útlevéllel jár bőrdzsekiért a tarvisiói piacra, mert az ő mágusi keze alatt cseperedett a Kárpátok Lionel Messijévé Magyarország miniszterelnöke. Tudott mindenki a tiltott csíki sörös ürge, egy másik focista meg a kempó- vagy kendóvirtuóz vagy éppenséggel az évek óta a rács mögött utazgató hochstapler hasonló passportjáról – igen, ők ezt így csinálják. A főnök kegyet gyakorol valami talpnyalójával, s a fullajtárja kiad neki egy diplomata-útlevelet, hogy becsüld meg magad, fiacskám, mert ezentúl nem kell majd sorban állnod a szerb határon. Meghajlás, hála, oszt csókolom. Mert van a törvényen egy hasíték, amelyen keresztül ezt lehet intézni, gyakorlatilag a legteljesebb arcátlansággal. Ebbe a hasítékba tükrözött bele éles fénnyel az amerikai követség, amikor a Szöllősi nevében folyamodó külügyet vagy a külügy nevében folyamodó Szöllősit kitette a hóra, ahogy a macskát illik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.