A szerk.

Levelezőmunka

A szerk.

„Szeretném, ha tudnák, ha minden magyar tudná, a Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem a hazámat…” – áll a köztársasági elnök honlapjának nyitóoldalán egy idézet Áder Jánostól. Örvendetes, hogy a díszes falak nem takarják el a népet Áder elől, de mi van visszafelé?

Az utóbbi napok tapasztalatai szerint a mondott falak elég jól eltakarják a haza vizsla szeme elől, hisz’ ha nem így lenne, a haza most a porban fetrengene fájdalmában vagy a röhögéstől, de semmi. Senkinek a szeme nem rebben, Áder János meg kilométerekről szagolja alulról a Nemzeti Ingerküszöböt. De tényleg, mennyire kell hü… milyen fokú inkompetenciát kell mutatnia egy államfőnek ahhoz Magyarországon, hogy az széles nép­rétegeknek is feltűnjön?

A mi elnökeink szeretnek levelezni, bár mondhatnánk úgy is, hogy Orbán Viktor elnökei szeretnek levelezni. Schmitt Pál, a magyar nyelv őszinte tisztelője, ő is fűnek-fának írt leveleket. Kiterjedt ez irányú munkásságából hirtelen egy mű ugrik be, 2011 szeptemberében írta Orbán Viktornak. Gyaníthatóan hirtelen felindultságból, ne szépítsük, berágott és tollat ragadott. Az bosszantotta fel, hogy Kertész Ákos lealattvalózta a magyart, amúgy jó genetikusan, az Amerikai Népszavában. Schmitt akkor azt írta a főnöknek, hogy ha nem veszi tolakodásnak, alkosson már valami törvényt, amivel vissza lehet venni az ilyen kapcabetyároktól a Kossuth-díjukat. Nem fogják elhinni, másnap nem az Amerikai Népszava, de még csak nem is a Thököly úti Népszava, hanem a Magyar Nemzet verte bele az államfő orrát, hogy kinek mi is itt a dolga. „A kitüntető cím adományozásáról szóló törvény szövege szerint egyébként a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, aki arra érdemtelenné vált” – írta a Nemzet; s hol volt még akkor az Orbán–Simicska-háború! Még Schmitt elcsapatása is csak valahol a holdban körvonalazódott.

Magyarország elnökének a munkáját egy nagyobbacska sereglet segítette már akkor is, segíti most is. Anno egy sem tudta közülük, hogy van már egy ilyen törvény, s a szerint mi lenne a dolga az államfőnek. Maga az államfő sem tudta.

Azóta szerencsére Orbán elnököt váltott maga alatt, s feltehetően a stábot is megszidták, így hasonló dolog nyilván nem fordulhat elő, még akkor sem, ha Áder János is eléggé szeret levelezni. A minap is írt egyet, egyenesen az Ország Házába, a frakcióvezetőknek… Most meséljük el, mi van benne? Ugyanez.

Aláírtam, kihirdettem egy törvényt úgy, hogy gőzöm sem volt, mi van benne, mert ún. salátatörvény volt, ami a mi politikusi szlengünkben, ugye, azt jelenti, hogy aláírás előtt elolvasni tilos és életveszélyes. Nem csak nekem tilos, a stábomnak is, ez természetes. De most, hogy azon hörög a fél világ, hogy Orbán már a napelemeket is abuzálja, nekem is feltűnt, ti frakcióvezetők persze csak kussoltatok, amiből is két tanulság származik. Az egyik az, hogy próbáljuk meg visszacsinálni, hogy hogyan, azt nem tudom, mert amit nem írok alá, azzal is kitörlik és visszaküldik, s írhatom alá úgy. Olykor épp a kitörölt résznél. Amit meg már aláírtam, kihirdettem, azt hogy kérjem már vissza? A másik meg az, hogy ne küldjetek ide nekem több salátatörvényt 25 év után, ti frakcióvezetők, mert akkor majd biztosan elolvasom a többit, amit ideküldtök, stábom dettó.

Most tegye mindenki gyorsan a szívére a kezét, s mondja meg, mi lenne akkor, ha Áder János elolvasná a hozzá benyújtott törvényeket? Legfeljebb annyi, hogy talán rájön, nincs is olyan ombudsman, mint akit felelősként nevezett meg ebben a szerencsétlen napelem-históriáról írt episztolájában. Aki meg van, annak arra nincsen joga, amit Áder szerint tennie kellett volna – a másiknak, a nem létezőnek.

Tehát a kérdés ezek után égetőbb, mint valaha: mennyire kell hü… milyen fokú inkompetenciát kell mutatnia egy államfőnek ahhoz Magyarországon, hogy az széles néprétegeknek is feltűnjön, és szemére lobbantsák tökéletes alkalmatlanságát?

Talán lophatna valamit Áder is. Csak diplomát ne. Ehhez? Minek?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.