A szerk.

Levelezőmunka

A szerk.

„Szeretném, ha tudnák, ha minden magyar tudná, a Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem a hazámat…” – áll a köztársasági elnök honlapjának nyitóoldalán egy idézet Áder Jánostól. Örvendetes, hogy a díszes falak nem takarják el a népet Áder elől, de mi van visszafelé?

Az utóbbi napok tapasztalatai szerint a mondott falak elég jól eltakarják a haza vizsla szeme elől, hisz’ ha nem így lenne, a haza most a porban fetrengene fájdalmában vagy a röhögéstől, de semmi. Senkinek a szeme nem rebben, Áder János meg kilométerekről szagolja alulról a Nemzeti Ingerküszöböt. De tényleg, mennyire kell hü… milyen fokú inkompetenciát kell mutatnia egy államfőnek ahhoz Magyarországon, hogy az széles nép­rétegeknek is feltűnjön?

A mi elnökeink szeretnek levelezni, bár mondhatnánk úgy is, hogy Orbán Viktor elnökei szeretnek levelezni. Schmitt Pál, a magyar nyelv őszinte tisztelője, ő is fűnek-fának írt leveleket. Kiterjedt ez irányú munkásságából hirtelen egy mű ugrik be, 2011 szeptemberében írta Orbán Viktornak. Gyaníthatóan hirtelen felindultságból, ne szépítsük, berágott és tollat ragadott. Az bosszantotta fel, hogy Kertész Ákos lealattvalózta a magyart, amúgy jó genetikusan, az Amerikai Népszavában. Schmitt akkor azt írta a főnöknek, hogy ha nem veszi tolakodásnak, alkosson már valami törvényt, amivel vissza lehet venni az ilyen kapcabetyároktól a Kossuth-díjukat. Nem fogják elhinni, másnap nem az Amerikai Népszava, de még csak nem is a Thököly úti Népszava, hanem a Magyar Nemzet verte bele az államfő orrát, hogy kinek mi is itt a dolga. „A kitüntető cím adományozásáról szóló törvény szövege szerint egyébként a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, aki arra érdemtelenné vált” – írta a Nemzet; s hol volt még akkor az Orbán–Simicska-háború! Még Schmitt elcsapatása is csak valahol a holdban körvonalazódott.

Magyarország elnökének a munkáját egy nagyobbacska sereglet segítette már akkor is, segíti most is. Anno egy sem tudta közülük, hogy van már egy ilyen törvény, s a szerint mi lenne a dolga az államfőnek. Maga az államfő sem tudta.

Azóta szerencsére Orbán elnököt váltott maga alatt, s feltehetően a stábot is megszidták, így hasonló dolog nyilván nem fordulhat elő, még akkor sem, ha Áder János is eléggé szeret levelezni. A minap is írt egyet, egyenesen az Ország Házába, a frakcióvezetőknek… Most meséljük el, mi van benne? Ugyanez.

Aláírtam, kihirdettem egy törvényt úgy, hogy gőzöm sem volt, mi van benne, mert ún. salátatörvény volt, ami a mi politikusi szlengünkben, ugye, azt jelenti, hogy aláírás előtt elolvasni tilos és életveszélyes. Nem csak nekem tilos, a stábomnak is, ez természetes. De most, hogy azon hörög a fél világ, hogy Orbán már a napelemeket is abuzálja, nekem is feltűnt, ti frakcióvezetők persze csak kussoltatok, amiből is két tanulság származik. Az egyik az, hogy próbáljuk meg visszacsinálni, hogy hogyan, azt nem tudom, mert amit nem írok alá, azzal is kitörlik és visszaküldik, s írhatom alá úgy. Olykor épp a kitörölt résznél. Amit meg már aláírtam, kihirdettem, azt hogy kérjem már vissza? A másik meg az, hogy ne küldjetek ide nekem több salátatörvényt 25 év után, ti frakcióvezetők, mert akkor majd biztosan elolvasom a többit, amit ideküldtök, stábom dettó.

Most tegye mindenki gyorsan a szívére a kezét, s mondja meg, mi lenne akkor, ha Áder János elolvasná a hozzá benyújtott törvényeket? Legfeljebb annyi, hogy talán rájön, nincs is olyan ombudsman, mint akit felelősként nevezett meg ebben a szerencsétlen napelem-históriáról írt episztolájában. Aki meg van, annak arra nincsen joga, amit Áder szerint tennie kellett volna – a másiknak, a nem létezőnek.

Tehát a kérdés ezek után égetőbb, mint valaha: mennyire kell hü… milyen fokú inkompetenciát kell mutatnia egy államfőnek ahhoz Magyarországon, hogy az széles néprétegeknek is feltűnjön, és szemére lobbantsák tökéletes alkalmatlanságát?

Talán lophatna valamit Áder is. Csak diplomát ne. Ehhez? Minek?

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.