Ha ezt november 1-jéig nem teszik meg, a kormány lép, mégpedig méltányosan, azaz a devizahitelesek összességében - figyelem, nem várt fordulat - nem járhatnak jobban azoknál, akik forinthitelt vettek föl hajdanán, vagy akik egyáltalán nem vettek föl semmilyen hitelt - ez a lényege a tárgyban tett múlt heti fideszes nyilatkozatoknak (Orbán, Rogán). Ennek a szövegnek az égvilágon semmi értelme nincs, már ha elfogadjuk, hogy létező magánjogi szerződésekről releváns véleményt formálni csakis a hatályos törvényeket figyelembe véve lehet.
A Fidesz évek óta menti a devizahiteleseket; egyik elképzelés rosszabb volt, mint a másik, az eredmény nem is lehetett más, mint kudarc. Érvek eddig sem voltak, és most sincsenek amellett, hogy miért az adófizetők teljes közössége állja annak a számláját, hogy sokan a reális lehetőségeikhez képest mertek túl nagyot álmodni (az indokoltnál nagyobb kockázatot vállalva ezzel). Nem is lehetnek, hiszen a devizahitelezés gondját ez a kormány soha nem a törvények és a közgazdasági ésszerűség alapján kívánta rendezni, hanem permanens kampánybeszédekkel. Nyomta, nyomta, aztán amikor az aktuális süketelésről kiderült, hogy az tényleg szimpla süketelés, újabb dumával állt elő. Átgondoltság, reális elképzelés híján a nagy mentőakció mára leplezetlen fenyegetésbe torkollott, megtámogatva a szokásos giccses-harcias nacionalista retorikával. (Eddig a bankokhoz meg a multikhoz alkalmazkodtak a magyarok, de ennek vége, mert nekem ekkora a bránerem, úgyhogy most már a bankoknak meg a multiknak kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz - Orbán állításának körülbelül ez a valódi tartalma.)
A hangnem ugyan durvult, a metódus viszont a régi. Orbán elkötelezte magát a devizahitelesek megmentése mellett, tehát valamennyire muszáj megmenteni őket. (A nyakában liheg a Jobbik, amelynek hívei a "bankároknak" szánt akasztófákkal járták a fővárost - Orbánnak ezt kell überelnie a szélsőjobbos szavazatokért folytatott versenyben.) Ennek a költségét utolsó lépcsőben (a megemelt banki szolgáltatások díjával például) nyilvánvalóan a polgárok állják majd. Ez történt eddig minden más fronton is: a kormány a saját elcseszett ötleteit, gazdaságpolitikai ámokfutását részben a nagyvállalatokkal (nota bene: a magyar munkavállalókat foglalkoztató multikkal) fizettette meg a különadók formájában, akik veszteségeiket mérséklendő emelték (emelik) szolgáltatásaik, termékeik árait. A rezsicsökkentés dettó: a lakossági rezsiárak lefaragásáért végül ugyancsak a fogyasztók fizetnek, mégpedig a rezsicsökkentés miatt magasabb gáz- és áramárat fizető ipari fogyasztók szolgáltatásainak, termékeinek a drágulása miatt.
Nem bonyolult ez, gondolhatták a kormánypártok környékén, mással kell elvitetni a balhét. Nem bonyolult ez, gondolhatja egyre több választó, a kormány velünk viteti el a saját balhéit. Nem véletlen hát, hogy Orbánék most udvarolnak azoknak, akiknek kezd elegük lenni a devizahitel-ügyi, meg a mindenféle jelenkori magyar szabadságharcból; ezért akar a kormány "méltányos" lenni azokkal, akiknek nincsenek is devizahiteleik. Akik a "jobban teljesítünk" duma, meg az országot elárasztó plakátokról idülten vigyorgó megannyi boldog magyar ember látványa ellenére hónapról hónapra azzal szembesülnek, hogy egyre nehezebben jönnek ki a fizetésükből.
