Ha máshonnan nem, onnan tudhatjuk ezt, hogy a választások után három nappal lelkes magánszemélyek – választási csalást sejtve – panaszt tettek az érvénytelen szavazásra buzdító kampány ellen. A panasztevők bizonyára honpolgári ön- és közbuzgalomból jártak el, s nem felső sugallatra, urambocsá’, utasításra.
A civilek kampánya hosszú heteken át futott – a napokkal a kormány választási sikere után beterjesztett panaszok kissé megkésettnek tűnnek. Még szerencse, hogy az NVB nem riadt meg a kihívástól: a főkolompos Amnesty International magyarországi szervezetét és a Háttér Társaságot 3-3 millió forintra büntették, a többiek pedig fejenként 176 400 forintot érdemeltek; a számla mindösszesen majd’ 9 millió. Vagyis hülye kérdésenként kettő és egynegyed millió forintra lakol az, aki őszinte és szabad válasz adására buzdítja honfitársait. Ez igazán nagyvonalú, tekintve, hogy a kormány – a szabályozás sajátosságai miatt – korlátlanul költhetett a népszavazási kampány meggyőző erejének csúcsra járatására.
Az NVB szerint a „népszavazás fő funkciója az, hogy az Országgyűlés a népszavazásra feltett kérdésben, a népszavazás eredményének megfelelő döntést hozzon. Döntést pedig akkor tud hozni, ha tisztában van a népakarattal.” Az NVB szerint érvénytelenül szavazni a népszavazáson nem bűn ugyan (ez akár véletlenül is megeshet bárkivel), ám érvénytelen szavazásra buzdítani a joggal való visszaélés; az érvénytelen szavazásra buzdítás ugyanis megfosztja a népszavazást annak alkotmányos értelmétől, ti. hogy a választók egy törvénnyel kapcsolatban kifejezzék a nép akaratát.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
