A szerk.

Kártya a kabátujjból

A szerk.

Szlovákia második legmagasabb közjogi méltósága, a házelnök Boris Kollár vasárnap – a legnézettebb szlovák kereskedelmi televízió egyik műsorában – hosszan beszélt Magyarországról. Részletesen kifejtett mondandójában pedig oda lyukadt ki, hogyha Szlovákia nincs résen, „akkor nemsokára Putyin Orbánnal közösen felparcellázza Szlovákiát is”. Ebbéli megállapításának premisszáit is hasonló zsánerben sikerült megfogalmaznia.

Kollár a Szlovákiát kormányzó koalíció második legerősebb pártjának (Sme rodina, a. m. Család Vagyunk) alapító elnökeként tölti be jelenlegi magas hivatalát. Pártja a 150 fős törvényhozásban a maga 17 képviselőjével a 3–4. legnagyobb frakció (holtversenyben a lelkifurdalás nélkül lenácizható Kotleba-párttal, A Mi Szlovákiánk Néppárttal). A Sme rodina párt ugyancsak különösebb skrupulusok nélkül nevezhető szélsőjobboldalinak, populistának, nacionalistának, de akár Kollár one man show-jának is. Egyébként melyik szlovákiai párt nem nacionalista? (Az, amelyik eleve etnikai alapon jött létre… szabad a gazda.) Mindehhez még hozzájön Boris Kollár távolról sem szeplőtelen pedigréje. Rosszhírű üzletember, vádolták már maffiakapcsolatokkal, természetesen a diplomamunkájának a plagizálásával, meg minden olyasmivel, amivel a többé-kevésbé gátlástalan gaunereket szokás. Állandó szereplője a bulvársajtónak, mint közveszélyes szoknyabolond, akinek tizenegy gyermeke van, közel ugyanannyi édesanyától. Nem érdemes sorolni tovább: Kollár egy országos seggfej, és kész. Politikai ellenfeleinek se szeri, se száma, még a kormánykoalíción belül is, akik nem adnák egy vak lóért, ha belétörölhetnék a cipőjüket, s erre meg is ragadnak minden kínálkozó alkalmat.

Most viszont, úgy tűnik, nem kínálkozott rá alkalom. A szlovákiai közélet, a politika felső vagy akár középső szintjeiről sem érkezett semmi olyasmi, hogy „jaj, hát, itt van nekünk ez a kis barmunk, ez a Boris, igen, ő a parlament elnöke, de ha belemelegszik, akkor kapitális hülyeségeket beszél, nem is győzünk bocsánatot kérni miatta, de hát ő ilyen, sokan ezért is szeretik, satöbbi, satöbbi…” – semmi ilyesmi. Egy nyikk sem. Hogy lehet ez? Miért van ez? A válasz roppant egyszerű: ezt fialta Orbán Viktor nagyon is célirányos külpolitikája – lám, az egyik szomszédos ország összes komolyan vehető politikai tényezője viszolyog tőle. Viszolyog tőlünk.

Az egyik?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.