A szerk.

Menet a ködben

A szerk.

A rendőrség - már megint - betiltotta a melegfelvonulást a fővárosban. Tavaly is ezt csinálták, mi a különbség? Csak az, hogy tavaly a bíróság végül mégis engedélyezte a parádét, s idén sincs semmi oka, hogy másképp járjon el. Minden valószínűség szerint pontosan tudta ezt a rendőrség is, amikor megfogalmazták 13 oldalas határozatukat, amiben a szokásos gumijogszabályra hivatkoznak: a közlekedés rendjének akadályozására.

Szégyelljük leírni is, annyira kézenfekvő: az úgynevezett békemenet ugyanezen az útvonalon természetesen egy fikarcnyit sem zavarta fővárosunk nyugalmas közlekedését, és nem akadályozta a minisztériumok - hétvégén feltehetően szerfelett lázas - tevékenységét sem.

E rossz dumának is beillő magyarázat felvet egy elég ijesztő kérdést, jelesül azt, hogy vajh kinek akar mindevvel tetszeni a policáj? A saját állományának, a köveket hajigálva rohadt buzizó szélsőjobbnak, a kussoló kormánynak? A BRFK levett valahonnan egy olyan erejű igényt, aminek nem akart, mert vagy tudott ellenállni.

Ráadásul, aki ezt az igényt megfogalmazta, nyitott kapukat döngetett, lévén a szerv - noha efféle mérlegelési jogosítványa nincsen - a maga részéről is a pokolba kívánja a melegeket. A magyar rendőrség kétségtelen homofóbiájára pedig a - mint mondtuk, 13 oldalas - elutasító határozat azon passzusa világít rá élesen, amelyik június 7-ére, a felvonulás tervezett napjára jó időt jósol. Ebből ugyanis az következik a határozat szerint, hogy családok tömegei lepik majd el a Városligetet, s őket nyilván zavarja a büszkeség napi díszmenet. Mert juj, mi lesz, ha ennyi sok ártatlan magyar ded lát egy rakás meleget? Biztosan bebuzul az összes kiskorú, aztán majd megnézhetjük magunkat, amikor elfogy a magyar. Nos, a rendőrségnek ahhoz speciel semmi köze nincsen, hogy jó idő esetén ki hova viszi a gyerekét, s ahhoz még kevésbé van, hogy ki mit mond annak a gyereknek akkor, ha az valami olyasmit lát, amihez esetleg nincsen hozzászokva a hétköznapjaiban. A rendőrségnek ugyanis nem fantomoktól (az általa elképzelt megrontóktól) kell megvédenie fantomokat (az általa elképzelt tisztes polgárokat), viszont mindenkit (mindenkit) meg kell védenie a tényleges bűnözéstől.

Azt viszont se a rendőrség, se más ne mondja lehetőleg, hogy jó, vonuljanak a melegek, csak ne az Andrássy úton, hanem valahol, ahol senkit sem zavarnak, mert a tüntetés eleve olyan forma, ami zavarhat bizonyos csoportokat. Ha valakit a húsvéti körmenet akaszt ki, akkor az, ha valakit a rendszeres békemenet, nos, akkor kénytelen együtt élni vele. Aki nem sért vele törvényt, vonuljon az Andrássy úton, s dobrokoljon a Kossuth téren nyugodtan. Mert ilyen a demokrácia, aminek a sérelmére egyre több gazságot követnek el az utóbbi időben ebben az országban - ezúttal a rendőrség, máskor pedig azok, akiknek most épp tetszeni akart.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.