A szerk.

Menet a ködben

A szerk.

A rendőrség - már megint - betiltotta a melegfelvonulást a fővárosban. Tavaly is ezt csinálták, mi a különbség? Csak az, hogy tavaly a bíróság végül mégis engedélyezte a parádét, s idén sincs semmi oka, hogy másképp járjon el. Minden valószínűség szerint pontosan tudta ezt a rendőrség is, amikor megfogalmazták 13 oldalas határozatukat, amiben a szokásos gumijogszabályra hivatkoznak: a közlekedés rendjének akadályozására.

Szégyelljük leírni is, annyira kézenfekvő: az úgynevezett békemenet ugyanezen az útvonalon természetesen egy fikarcnyit sem zavarta fővárosunk nyugalmas közlekedését, és nem akadályozta a minisztériumok - hétvégén feltehetően szerfelett lázas - tevékenységét sem.

E rossz dumának is beillő magyarázat felvet egy elég ijesztő kérdést, jelesül azt, hogy vajh kinek akar mindevvel tetszeni a policáj? A saját állományának, a köveket hajigálva rohadt buzizó szélsőjobbnak, a kussoló kormánynak? A BRFK levett valahonnan egy olyan erejű igényt, aminek nem akart, mert vagy tudott ellenállni.

Ráadásul, aki ezt az igényt megfogalmazta, nyitott kapukat döngetett, lévén a szerv - noha efféle mérlegelési jogosítványa nincsen - a maga részéről is a pokolba kívánja a melegeket. A magyar rendőrség kétségtelen homofóbiájára pedig a - mint mondtuk, 13 oldalas - elutasító határozat azon passzusa világít rá élesen, amelyik június 7-ére, a felvonulás tervezett napjára jó időt jósol. Ebből ugyanis az következik a határozat szerint, hogy családok tömegei lepik majd el a Városligetet, s őket nyilván zavarja a büszkeség napi díszmenet. Mert juj, mi lesz, ha ennyi sok ártatlan magyar ded lát egy rakás meleget? Biztosan bebuzul az összes kiskorú, aztán majd megnézhetjük magunkat, amikor elfogy a magyar. Nos, a rendőrségnek ahhoz speciel semmi köze nincsen, hogy jó idő esetén ki hova viszi a gyerekét, s ahhoz még kevésbé van, hogy ki mit mond annak a gyereknek akkor, ha az valami olyasmit lát, amihez esetleg nincsen hozzászokva a hétköznapjaiban. A rendőrségnek ugyanis nem fantomoktól (az általa elképzelt megrontóktól) kell megvédenie fantomokat (az általa elképzelt tisztes polgárokat), viszont mindenkit (mindenkit) meg kell védenie a tényleges bűnözéstől.

Azt viszont se a rendőrség, se más ne mondja lehetőleg, hogy jó, vonuljanak a melegek, csak ne az Andrássy úton, hanem valahol, ahol senkit sem zavarnak, mert a tüntetés eleve olyan forma, ami zavarhat bizonyos csoportokat. Ha valakit a húsvéti körmenet akaszt ki, akkor az, ha valakit a rendszeres békemenet, nos, akkor kénytelen együtt élni vele. Aki nem sért vele törvényt, vonuljon az Andrássy úton, s dobrokoljon a Kossuth téren nyugodtan. Mert ilyen a demokrácia, aminek a sérelmére egyre több gazságot követnek el az utóbbi időben ebben az országban - ezúttal a rendőrség, máskor pedig azok, akiknek most épp tetszeni akart.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.