A szerk.

Mi szivárog?

A szerk.

A múlt hét politika alatti politikájának főhőse kétségkívül Szabó Bálint, az őszödi leleplező volt. A fiatalemberre a Vas megyei beléptetési botrány néven elhíresült eseménysorozat egyik főhőseként emlékezhet a politikai alvilág legalsó besorolású, ám színes egyéniségeit számon tartó közvélemény.

Ha netán mégsem emlékeznének az esetre, annyit talán érdemes felidézni, hogy 2003 táján gyanús alakok megpróbálták kisajátítani az MSZP Vas megyei szervezetét. Az akkori tudósítások szerint - a történet feldolgozásában a nyugat.hu járt élen - a szálak Zuschlag János és Hagyó Miklós, azaz a korabeli MSZP épp felívelő ágban lévő ifjúsági-bűnözői tagozatának általános irányába vezettek. És tényleg volt minden: fiktív tagok nem létező belépési nyilatkozatai, melyeket egy állítólag véletlenül nyitva hagyott autóból állítólag elloptak, megvásárolt, majd megbokrosodott romák, meghamisított vagy nem meghamisított jegyzőkönyvek - míg végül a Hiller István-Kiss Péter párosnak kellett kiszállni a terepre és ráncba szedni a helyi elemeket. Szabó Bálint ezen komikus események epicentrumában kavart; igazat a bemutatkozáson kívül talán soha nem mondott, viszont kétségtelenül elismerést érdemel azért, hogy afféle művészi-kreatív innovációként ő próbálta a magyar politika toposzai közé emelni a - hogy is fogalmazzunk - beleegyezés nélküli anális szexet. (Szabó azt állította, hogy a beléptetett/nem beléptetett romák megerőszakolták őt - az okokról nem nyilatkozott, és feljelentést sem tett. Valami elszámolási, netán ideológiai vita lehetett a háttérben?)

A Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó Heti Válasz pont őt találta meg az őszödi botrány titkának fellebbentőjeként - és hogy a hetilap miért tartotta célszerűnek a megmártózást a mocsokban, annak bizonyára megvan a nem is túl bonyolult magyarázata. Az őszinte, kőkemény tényfeltárás szándékát semmiképp sem vélelmeznénk, akkor ugyanis nemcsak Szabó történetének mérhetetlen, a komcsiban megjelent kémregényeket idéző stupiditása késztette volna őket legalábbis habozásra, de esetleg megkísérelték volna Szabó állításaiból legalább az elvben ellenőrizhetőket ellenőrizni. (Amit két nappal később az origo.hu meg is tett.) De nem - a történet politikai hozadékába vetett remény mindent vitt. És igaz, ami igaz: a jobboldal kevésbé kifinomult fórumai ma már szinte készpénznek veszik, hogy a Katalin-Ferenc-Imre-találkozót szervező Rózsa-Flores Eduárdót is az őszödi kiszivárogtatás miatt gyilkoltatta meg Evo Morales rendőreivel az őszödi kiszivárogtató, vagy az őszödi kiszivárogtató személyét fedező személy, netán az azt feltárni kívánó antikiszivárogtató.

Az, ha egy notórius hazudozó hazudik, vagy hogy a kormányhoz közel álló oligarchák érdekkörébe tartozó sajtótermékek, ha a gazdáik érdeke ezt diktálja, készséggel segédkeznek ehhez, a világ normális rendjéhez tartozik. (Bár az, hogy az interjút készítő újságíró szervezi a kétes interjúalany sajtótájékoztatóját, még az ismert körülmények között is kicsit erős.) Az viszont elgondolkodtató, hogy pont ez a figura hogyan lehetett a Demokratikus Koalíció szegedi sejtjének oszlopos tagja és Gyurcsány Ferenc alkalmi MC-je. Sőt. Gyurcsány - Szabó Bálint és a saját állítása szerint is - nemcsak arról tudott előre, hogy Szabó Bálint interjút fog adni, de annak fő téziseit is ismerte. Sőt: azt is állította, hogy azok nagyjából kvadrálnak a kiszivárogtatás általa ismert vagy vélelmezett megfejtésével. Sőt. Nagyjából ezt állította közvetlenül az interjú megjelenése után is.

Amiben a legkevésbé sem érdekes az, hogy vajon tényleg Ferkónak, Katicának és Imrusnak köszönhetjük a beszéd nyilvánosságra kerülését, esetleg másnak, Klárinak és Vityának, Bélusnak és Briginek, Nikolettnek vagy Zsanettnek vagy Brikettnek. Az őszödi beszéd kiszivárogtatása kétségkívül fordulópontja volt a magyar politikának - ám a kiszivárogtatás mikéntje hazánk jelen állapota és közeljövője szempontjából immár semminő relevanciával nem bír; az érte viselt felelősség kérdése pedig a szereplők magánügye. A témában folytatott nyilvános rejszolgatás legfeljebb arra jó, hogy az amúgy együttműködésre kényszerülő felek egymást abajgassák - a kormányerők legnagyobb megelégedésére. Hogy addig se kelljen dolgozni.

Még ha le is tudja vakarni magáról Gyurcsány azt a szégyent, hogy ő biztatta fel, netán bízta meg Szabót - a Demokratikus Koalíció múlt hét végén indított kármentése erre irányul -, a bélyeg akkor is rajta marad.

A hülyeségé, mindenekelőtt.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.