A szerk.

Mi szivárog?

A szerk.

A múlt hét politika alatti politikájának főhőse kétségkívül Szabó Bálint, az őszödi leleplező volt. A fiatalemberre a Vas megyei beléptetési botrány néven elhíresült eseménysorozat egyik főhőseként emlékezhet a politikai alvilág legalsó besorolású, ám színes egyéniségeit számon tartó közvélemény.

Ha netán mégsem emlékeznének az esetre, annyit talán érdemes felidézni, hogy 2003 táján gyanús alakok megpróbálták kisajátítani az MSZP Vas megyei szervezetét. Az akkori tudósítások szerint - a történet feldolgozásában a nyugat.hu járt élen - a szálak Zuschlag János és Hagyó Miklós, azaz a korabeli MSZP épp felívelő ágban lévő ifjúsági-bűnözői tagozatának általános irányába vezettek. És tényleg volt minden: fiktív tagok nem létező belépési nyilatkozatai, melyeket egy állítólag véletlenül nyitva hagyott autóból állítólag elloptak, megvásárolt, majd megbokrosodott romák, meghamisított vagy nem meghamisított jegyzőkönyvek - míg végül a Hiller István-Kiss Péter párosnak kellett kiszállni a terepre és ráncba szedni a helyi elemeket. Szabó Bálint ezen komikus események epicentrumában kavart; igazat a bemutatkozáson kívül talán soha nem mondott, viszont kétségtelenül elismerést érdemel azért, hogy afféle művészi-kreatív innovációként ő próbálta a magyar politika toposzai közé emelni a - hogy is fogalmazzunk - beleegyezés nélküli anális szexet. (Szabó azt állította, hogy a beléptetett/nem beléptetett romák megerőszakolták őt - az okokról nem nyilatkozott, és feljelentést sem tett. Valami elszámolási, netán ideológiai vita lehetett a háttérben?)

A Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó Heti Válasz pont őt találta meg az őszödi botrány titkának fellebbentőjeként - és hogy a hetilap miért tartotta célszerűnek a megmártózást a mocsokban, annak bizonyára megvan a nem is túl bonyolult magyarázata. Az őszinte, kőkemény tényfeltárás szándékát semmiképp sem vélelmeznénk, akkor ugyanis nemcsak Szabó történetének mérhetetlen, a komcsiban megjelent kémregényeket idéző stupiditása késztette volna őket legalábbis habozásra, de esetleg megkísérelték volna Szabó állításaiból legalább az elvben ellenőrizhetőket ellenőrizni. (Amit két nappal később az origo.hu meg is tett.) De nem - a történet politikai hozadékába vetett remény mindent vitt. És igaz, ami igaz: a jobboldal kevésbé kifinomult fórumai ma már szinte készpénznek veszik, hogy a Katalin-Ferenc-Imre-találkozót szervező Rózsa-Flores Eduárdót is az őszödi kiszivárogtatás miatt gyilkoltatta meg Evo Morales rendőreivel az őszödi kiszivárogtató, vagy az őszödi kiszivárogtató személyét fedező személy, netán az azt feltárni kívánó antikiszivárogtató.

Az, ha egy notórius hazudozó hazudik, vagy hogy a kormányhoz közel álló oligarchák érdekkörébe tartozó sajtótermékek, ha a gazdáik érdeke ezt diktálja, készséggel segédkeznek ehhez, a világ normális rendjéhez tartozik. (Bár az, hogy az interjút készítő újságíró szervezi a kétes interjúalany sajtótájékoztatóját, még az ismert körülmények között is kicsit erős.) Az viszont elgondolkodtató, hogy pont ez a figura hogyan lehetett a Demokratikus Koalíció szegedi sejtjének oszlopos tagja és Gyurcsány Ferenc alkalmi MC-je. Sőt. Gyurcsány - Szabó Bálint és a saját állítása szerint is - nemcsak arról tudott előre, hogy Szabó Bálint interjút fog adni, de annak fő téziseit is ismerte. Sőt: azt is állította, hogy azok nagyjából kvadrálnak a kiszivárogtatás általa ismert vagy vélelmezett megfejtésével. Sőt. Nagyjából ezt állította közvetlenül az interjú megjelenése után is.

Amiben a legkevésbé sem érdekes az, hogy vajon tényleg Ferkónak, Katicának és Imrusnak köszönhetjük a beszéd nyilvánosságra kerülését, esetleg másnak, Klárinak és Vityának, Bélusnak és Briginek, Nikolettnek vagy Zsanettnek vagy Brikettnek. Az őszödi beszéd kiszivárogtatása kétségkívül fordulópontja volt a magyar politikának - ám a kiszivárogtatás mikéntje hazánk jelen állapota és közeljövője szempontjából immár semminő relevanciával nem bír; az érte viselt felelősség kérdése pedig a szereplők magánügye. A témában folytatott nyilvános rejszolgatás legfeljebb arra jó, hogy az amúgy együttműködésre kényszerülő felek egymást abajgassák - a kormányerők legnagyobb megelégedésére. Hogy addig se kelljen dolgozni.

Még ha le is tudja vakarni magáról Gyurcsány azt a szégyent, hogy ő biztatta fel, netán bízta meg Szabót - a Demokratikus Koalíció múlt hét végén indított kármentése erre irányul -, a bélyeg akkor is rajta marad.

A hülyeségé, mindenekelőtt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.